Megjárja, aki Orbán Ráhel esküvőjén lopott. Bármi áron is, de megfogják.

orbán ráhel esküvője, lopás, dns teszt, illusztráció, részlet a CSI bűnügyi sorozatból
Vágólapra másolva!
Ha igaz, amit Csókási László pincér állít, a rendőrség több törvénytelenséget is elkövetett, és sok szabályt megkerült azért, hogy megtalálják azt a telefont, amely Orbán Ráhel esküvőjén tűnt el. Mégsem válaszolnak semmit arra, mit miért tettek. Az ügyészség dönti el, lesz-e sokkal nagyobb ügy a piti lopás nyomozásából.
Vágólapra másolva!

Hétfőig kell eldöntenie a Központi Nyomozó Főügyészségnek, hogy mit kezdenek azzal a feljelentéssel, amelyet Csókási László tett szerdán ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés gyanújával. Csókási azért fordult az ügyészséghez, mert miután tavaly szeptemberben pincérként dolgozott Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén, novemberben megkereste a Nemzeti Nyomozó Iroda, és tanúként beidézték egy eltűnt telefon miatt. A kihallgatáson DNS-mintát is kértek Csókásitól, amit ő először megtagadott, de miután büntetéssel fenyegették meg, akarata ellenére adott. A férfi azt állítja, nemcsak tőle, hanem az esküvőn dolgozó mind a hatvan embertől DNS-mintát vettek a tanúkénti kihallgatáson.

A férfi megmutatta az Origónak a kihallgatásán és a DNS-vételkor készült jegyzőkönyvet. A második alkalommal a kihallgatást vezető rendőr a büntetőeljárási törvény 106. paragrafusára hivatkozva azt mondta neki, hogy a tanú köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak alávetni magát. Mivel Csókási az első kihallgatásán megtagadta a mintavételt, a rendőr arra is figyelmeztette, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény 93. paragrafusa értelmében az a tanú, aki az eljárásban a közreműködést megtagadja, rendbírsággal sújtható, ami akár kétszázezer, vagy súlyos esetben ötszázezer forint is lehet. Csókási még ekkor is úgy gondolta, hogy őt nem lehetne DNS-minta adására kényszeríteni, de megijedt attól, hogy ilyen magas büntetést kaphat, ezért hozzájárult a mintavételhez.

Biztos, hogy az aggályos

Pedig ezt nem véletlenül érezte túlzásnak. A rendőr által hivatkozott 106. paragrafus ugyan arról szól, hogy a büntetőeljárásban a tanúknak is együtt kell működniük a szakértői vizsgálatokban, ez azonban nem értelmezhető úgy, hogy a tanúnak bármit meg kell tennie. Ez a gyakorlatban általában a tanú szavahihetőségét bizonyítandó fordul elő: például ha egy szemtanú látásának élességével kapcsolatban kétségek merülnek fel, akkor kérhetik, hogy szakértő állapítsa meg, láthatta-e, amit állít.

A szakértői vizsgálatnak számító DNS-mintavételek esetében azonban ezt az általános szabályt még a DNS-mintavétel szabályai is korlátozzák. Az erről szóló rendeletben ugyanis az szerepel, hogy DNS-mintát csak attól lehet venni, aki legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatt áll eljárás alatt, vagy már jogerősen elítélték legalább három évre. Bizonyos esetekben rövidebb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény kapcsán is helye van a mintavételnek, de kisebb értékre elkövetett lopás esetén csak akkor, ha dolog elleni erőszakkal követték el.

“Ilyen esetekben a speciális szabály az irányadó, ha pedig ezt vesszük, akkor elég bizarr lenne, hogy egy kis értékű telefonlopás gyanúsítottjától nem lehetne DNS-mintát venni, de akit ugyanebben az ügyben tanúként hallgatnak meg, attól lehetne. Ez biztos, hogy aggályos” - mondta az Origónak Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A tanúknak ugyanis ebben az összefüggésben egy büntetőeljárásban kevésbé korlátozhatóak a jogai, mint egy gyanúsítottnak.

Amikor Csókási megtagadta a mintavételt, a rendőr nem hivatkozhatott volna arra sem, hogy a 93. paragrafus alapján büntetést kaphat. Ez a szabály arra vonatkozik, ha a tanú jogosulatlanul megtagadja a vallomástételt, például elmegy anélkül, hogy válaszolna a kérdésekre, vagy ha nem vesz részt a jogszerűen kért szakértői vizsgálatban. Ebben az esetben azonban nem jogszerűen kérték a vizsgálatot, és Csókási a vallomást sem tagadta meg. A rendőrség a jegyzőkönyv szerint arra volt kíváncsi, hogy az este során mikor hol volt, és hogy látott-e más felszolgálóknál telefont. Erre azért kellett volna felfigyelnie, mert miután megérkeztek a lakodalomnak helyet adó Tiborcz-tanyára, minden dolgozóval aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot, a telefonjaikat pedig elvették tőlük, és lezárt borítékban elzárták.

Elvileg se idő, se pénz nincs ilyesmire

Csókási szerint az is furcsa, hogy a szeptemberi lakodalom és a telefon eltűnése után csak novemberben keresték meg őket, ráadásul a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztálya folytatta le a kisebb értékre elkövetett lopás gyanúja miatt indított nyomozást. Az Origo megkérdezte a rendőrségtől és a Belügyminisztériumtól is, hogy ennek mi volt az oka, de kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ. Ahogy arra sem válaszolt sem a rendőrség, sem a BM, hogy miért vettek DNS-mintát a tanúként meghallgatott dolgozóktól, és hogy hol tart most az eljárás.

Arra sem kaptunk még választ, hogy mennyibe került a 60 DNS-minta bevizsgálása, és hogyan tudta ezt a feladatot lebonyolítani a rendőrségi mintákat vizsgáló Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI). Az intézet vezetői elfoglaltságra hivatkozva elutasították, hogy telefonon feltegyük nekik a kérdéseinket, írásban pedig egyelőre nem kaptunk választ arra sem, hogyan tudták a telefonlopáshoz levett 60 DNS-mintát rövid időn belül megvizsgálni. A BSZKI nemrég azért kapott büntetést a bíróságtól, mert csak jelentős késlekedéssel tudták bevizsgálni az ároktői banda ügyében levett DNS-mintákat, és többek között a késlekedésük miatt kellett elengedni még az elsőfokú ítélet előtt a brutális gyilkosságokkal vádolt bandatagokat.

A BSZKI igazgatója az ároktői banda ügye után tavaly nyilatkozott a Népszabadságnak. A cikk szerint a BSZKI kapacitását a 2000-es indításakor ötszáz mintára állították be, azonban az évek alatt kiderült, hogy ez jóval kevesebb, mint amennyi vizsgálatra a rendőrségnek szüksége lenne. 2012 elején több mint négyezer üggyel voltak elmaradva. Ennek a hátraléknak csak a felét tudták ledolgozni 2013 nyarára. Éppen ezért tavaly az ORFK és a BSZKI közös javaslatot készített a DNS-vizsgálatok korlátozására. Eszerint minden megyei kapitányságnak kiadják a kvótát, hány ügyben kérhetnek havonta DNS-vizsgálatot. Ráadásul akkor azt is meghatározták, hogy egy ügyhöz maximum három vizsgálatot lehet kérni.

Korábban egyetemi laboratóriumokban is végeztek DNS-vizsgálatokat a rendőrségnek, egy 2010-ben elfogadott rendelet viszont már csak a BSZKI-t találta alkalmasnak a helyszíni bűnügyi minták vizsgálatra. A jelenlegi szabályok szerint egy bűncselekményben az azonosításhoz nagyon alapos, 12 DNS-tulajdonság azonosságát bizonyító vizsgálatot kell elvégezni, ez pedig jóval költségesebb, mint egy egyszerű, kevesebb tulajdonságot azonosító vizsgálat. A Népszabadság tavalyi cikke szerint a komolyabb vizsgálat mintánként 160 ezer forintba kerül.