Matolcsynak nem tűnt fel több ezer nyugdíjas

Akár harmincezer köztisztviselő, illetve közalkalmazott is rajta veszíthet, ha a kormány a közszféra dolgozóit is nyugdíjba küldi 62 éves koruk után. A februárban még kármentésként, a bírák ügyében indult kötelezettségszegési eljárásban felmerült ötlettől közben már állományfrissítést, megtakarítást is vár a kormány, és bízik abban is, hogy a felszabaduló állások becsalogatják a fiatalokat.

A Matolcsy György által bejelentett 11 ezres létszám helyett legalább kétszer annyi embert érinthet az a kormányzati terv, amely szerint a bírákra kötelező 62 éves általános öregségi nyugdíjkorhatárt kiterjesztenék valamennyi közalkalmazottra és köztisztviselőre - legalábbis ez hangzott el az [origo] információi szerint azon az egyeztetésen, amelyen a nemzetgazdasági tárca tárgyalt a lépés lehetséges hatásairól a közszolgálati dolgozók érdekképviseleteivel.

A nemzetgazdasági miniszter június közepén, a 2013-as költségvetés fő számait ismertetve jelentette be, hogy a kormány nagyjából 20 milliárd forintos megtakarítást remél attól, hogy a közszféra munkavállalóira is elrendeli a kényszernyugdíjazást. A miniszter akkor 10-11 ezer érintettről beszélt, Giró-Szász András kormányszóvivő pár nappal később azonban úgy pontosított, hogy a miniszteré "nagyon konzervatív számítás", valójában sokkal többeket érint az intézkedés. Egy, a tervekre rálátó kormányzati vezető a napokban az [origo]-nak "akár harmincezres" létszámot említett.

Lefejezéstől fél Hoffmann

A kormány eredeti szándéka szerint a közszféra valamennyi szegmensében, az orvosok, egyetemi oktatók és kormánytisztviselők körében is egységesen megszüntetné a 62. évüket betöltöttek státusát, a bejelentés óta azonban élénk lobbizásba kezdtek az érintett területek képviselői. Az érdekképviseletek tiltakozása mellett az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) egészségügyi és oktatási államtitkára is mentességet kért az egészségügy, illetve a felsőoktatás dolgozóinak.

Hoffmann Rózsa egyenesen "a minőségi felsőoktatás lefejezését" vizionálta arra az esetre, ha az egyetemi oktatói karra, a ma akár 70 éves koruk felett is aktív egyetemi tanárokra, professzorokra is érvényes lenne a nyugdíjkényszer. Szócska Miklós pedig "az egészségügyi ágazatban lévő humánerőforrás-krízishelyzetre való tekintettel" kért felmentést az intézkedés alól, mondván, annak megvalósításával "bedőlne az egészségügy". Bár a nyilvánosság előtt nem szólalt meg, kettőjükön kívül információink szerint a szociális államtitkárságot vezető Soltész Miklós is jelezte saját területét érintő aggályait.

Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy az Emmi államtitkárságain még csak most folyik annak összegzése, hogy milyen körben, hány embert érintene az intézkedés, ami azért is meglepő, mert a kormány terve a nyugdíjkényszer kiterjesztéséről már ez év februárja óta ismert volt.

Nem hitték el, hogy meg merik lépni

Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a kérdés a bírák nyugdíjazása ügyében indult kötelezettségszegési eljárásban vetődött fel, és került bele a kormány Európai Bizottságnak írott válaszába. A bizottság ugyanis azzal érvelt, hogy diszkriminatív, ha csak a bírákat érinti az intézkedés, a kormány pedig azt remélte, hogy ha a lépést a mindenkire érvényes nyugdíjreform részeként kommunikálják, semlegesíthetik ezt a kifogást. A nyugdíjkényszer kiszélesítése az [origo] információi szerint az utolsó pillanatban, hirtelen ötletként került elő, és a kormánynak a válasz megírásakor még nem is volt elképzelése arról, hogy pontosan milyen körre vonatkozna az intézkedés.

"Hallottuk, hallottuk, csak nem vettük komolyan. Pontosabban nem hittük el, hogy meg merik lépni" - magyarázta például az [origo]-nak egy, az ügyre rálátó minisztériumi középvezető, hogy miért csak most láttak neki a számításoknak. A múlt heti kormányülésen információink szerint napirenden volt a téma, de végleges adatok híján későbbre halasztották a döntést az érintettek köréről, így arról is, hogy az államtitkárok kérésének megfelelően kapjanak-e mentességet a nyugdíjkényszer alól a felsőoktatásban és az egészségügyben dolgozó, korhatár feletti munkavállalók. Hoffmann Rózsa, úgy tudjuk, például olyan jellegű engedménnyel is megelégedne, hogy az oktatók 10 százalékánál szélesebb kört ne érintsen az intézkedés.

Lecserélnék a régi garnitúrát

Bár a kormány hivatalosan nem közölte, az már biztosnak tűnik, hogy a kórházigazgatók nem mentesülhetnek a nyugdíjazási kényszer alól. Erre utal legalábbis, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) március végén kiírt kórházigazgatói pályázatán 35 intézményből 11-ben eredménytelen lett az eljárás - egy kivételével éppen azokon a helyeken, amelyeken a posztra jelentkezők már elmúltak 62 évesek.

Az [origo]-nak az Emmiből és a miniszterelnök környezetéből is megerősítették informálisan, hogy a pályázatok eredménytelensége a jelentkezők életkorával függ össze. Egy magas beosztású kormányzati forrás egyenesen úgy fogalmazott, hogy "ideje lecserélni az előrző rendszerben magasra jutott, gyógyszercégekkel és egyéb üzleti körökkel lepaktált intézményvezetőket". A forrás szerint ugyanez vonatkozik a felsőoktatási intézmények vezetőire is, tehát ha az egyetemi tanárok, professzorok kapnak is majd végül mentességet, a rektorokat szerinte biztosan nem veszik ki a nyugdíjkényszer alól.

Az "állományaktualizálás", vagyis a régi rendszerből maradtak cserélése, valamint a nemzetgazdasági miniszter által hangoztatott költségvetési megtakarítás mellett az ügyre rálátó másik kormányzati forrás szerint egy kedvező munkaerő-piaci hozadéka lesz az általános kényszernyugdíjazásnak: megfékezheti az egyes területeken tömeges pályaelhagyást. A bíróságokon, illetve felsőoktatásban állítása szerint jellemző ugyanis, hogy a lassú, sok esetben kihalásos alapon működő előrelépési lehetőségek "kibekkelése" helyett a tehetséges fiatalok inkább elhagyják az adott területet, és máshol helyezkednek el.

Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a bírósági törvénynek a bírák kötelező nyugdíjazásáról szóló rendelkezéseit, a források egyike szerint sem tántorítja el a kormányt a szándéka végrehajtásától, maximum az AB észrevételeit felhasználva körültekintőbben fogalmazhatják meg a közszférát érintő rendelkezéseket. A kormány mellesleg a bírák esetében sem akar módosítani: Orbán Viktor miniszterelnök már hétfői első gyorsreagálásában is kijelentette, hogy noha a kifogásolt jogszabályok összhangját igyekeznek mielőbb megteremteni, "a rendszer marad".

40 ezren a nyugdíjkorhatár felett

Az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reformmal járó államosítás, illetve feladatátrendezés következtében az NGM számításai szerint jövőre nagyjából 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, hogy közülük hányan vannak az öregségi nyugdíjkorhatár felett, arról egyelőre nincsenek információk. A KSH-nak az idei első negyedévről készült, hivatalosan nem publikált adatai szerint a közszférában ma közel 40 ezer 62 év feletti munkavállaló dolgozik, ebből a központi közigazgatásban 3700-an, az oktatásban 5400-an, ez egészségügyben és a szociális ellátásban pedig közel hatezren.