Erőforrássá fejlesztenék az önállótlan ifjúságot

"Hogy általuk legyen jobb" - ez a mottója a kormány új ifjúsági stratégiájának. A hosszú távú cél az egyre később önállósodó fiatalok öngondoskodásra nevelése, és az ifjúság - mint erőforrás - fejlesztése. A szociális tárca által jegyzett javaslat víziója az ifjú, aki ismeri és elismeri a demokratikus értékeket, szolidáris, közösségi ember, aki remekül tud egyszerre karriert építeni és gyereket nevelni.

Korszerű tudással rendelkező erőforrásnak kell tekinteni az ifjúságot, amelynek felelősséget kell vállalnia önmagáért és másokért - ennek a szemléletnek a jegyében készült el a kormány Nemzeti Ifjúsági Stratégiája, amelynek tervezete várhatóan a parlament tavaszi ülésszakán kerül a képviselők elé. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium előterjesztése szerint Magyarországnak olyan ifjúságra van szüksége, amelynek tagjak "mint önálló döntésképes egyének" készek a társadalomban az aktív szerepvállalásra.

A javaslat kiindulópontja az, hogy - az uniós tendenciákkal egybevágóan - Magyarországon is egyre később jelennek meg a fiatalok a munkaerőpiacon, később házasodnak és vállalnak gyereket, "váltogatják a munkával és tanulással töltött időszakot". "Egyéni életútjaik változatosabbak mint valaha", és eközben a stratégiát kidolgozók szerint az iskola, az egyetem, a munkahelyek sem integrálnak már úgy, mint korábban. "A fiatalok egyre később válnak teljesen önállóvá életük során" - jelenti ki az előterjesztés.

Ezért fejlesztené a fiatalok "öngondoskodási képességét" a stratégia, amely 15 évre szól, vagyis azt tűzi ki célul, hogy 2024-ig kibontakoztatja az "ifjúságban rejlő erőforrásokat", és segíti társadalmi integrációjukat. A javaslat szerint az ifjúság körébe a 8-12 évesektől kezdve a 25-30 éves korosztályig tartoznak a fiatalok, akik jelenleg - az európai átlagnak megfelelően - a lakosság alig több mint negyedét (27 százalékát) teszik ki.

A vízió már megvan

Az szakmai anyag az erősségek közt említi, hogy a fiatalok 80 százaléka elégedett saját lakáskörülményeivel, hangulatuk nem házasságellenes, egészségi állapotuk "jónak mondható" és jól képzettek. Ugyanakkor alig egyharmaduk beszél valamilyen idegen nyelven, az oktatás egyes területein túlképzés, míg máshol alulképzés van, kevesen járnak közülük múzeumba, színházba, ahogy sportolni és olvasni sem szeretnek. Foglalkoztatottság szempontjából pedig "alacsony a fiatal korosztály munkaerő-piaci aktivitása", sok a be nem jelentett munkát végző, de a munkanélküli is.

A stratégia felvázolja "vízióját", amelyben "hazánk ifjúsága a demokratikus értékek ismerete és elismerése mellett jogaival tudatosan élő, a felnőtt társadalomba zökkenőmentesen beilleszkedő, és azt innovatív szemlélettel folyamatosan megújító erőforrásként biztosítsa saját maga és közösség boldogulását, érvényesülését".

Ennek eléréshez gyakorlatilag az élet minden területén fejlesztené a fiatalokat - a javaslat tetemes része nem áll másból, mint a stratégia "átfogó", "horizontális", majd "specifikus" céljainak részletezéséből -, bár kevés konkrétum olvasható benne arról, hogy mindezt a "segítésen", "ösztönzésen", "feltételek erősítésén" túl hogyan kívánják elérni.

Vállalkozó szellem és munkamegosztás a gyereknevelésben

A családi élet területén "a gyermekvállalási szándék fenntartása, illetve fokozása érdekében" olyan környezetet teremtenének, melyben "a családalapítás és a szakmai karrier összeegyeztethető a fiatal szülők számára, s amelyben ezáltal a szülők által kívánt gyermekek megszülethetnek". Ennek érdekében - bár nem derül ki, pontosan milyen formában - az állami támogatások rendszerén keresztül ösztönöznék a fiatal szülőket a gyerekkel kapcsolatos feladatok megosztására "nemek és generációk" szerint, ahogy a gyereknevelés mellett vállalható munkalehetőségeket is fejlesztenék.

Az "önálló egzisztencia" címet viselő részben az előterjesztés kidolgozói azt fejtegetik: legfontosabb a "munkaerőpiacra való belépés és helytállás, az önálló otthon megteremtése és a családalapítás". Ehhez segíteni kell szerintük az első munkahely megtalálását, lerövidíteni a munkakeresés időtartamát és - bármit jelentsen is - "a lehető legtöbb célcsoportot elérő felületek megteremtésével" javuljon a tájékoztatást, hogy a fiatalok "naprakész információkkal rendelkezzenek az álláslehetőségekről", szakképesítésekről.

A "vállalkozó szellemet" is növelné a minisztérium javaslata, miután megállapítja, hogy "a fiatalok számára a vállalkozóvá válás egy módja az önállóvá válásnak, a rugalmas életforma elérésének, a karrier elindításának".

2024-ig kifejlesztendő befogadó attitűd

Visszatérő gondolata a másfél évtizedre szóló stratégiának az esélyegyenlőség, a szolidaritás megteremtése. Azt szeretnék elérni többek között, hogy az ifjúság utasítsa el a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját, ismerkedjen meg a kisebbségek kultúrájával és nehézségeikkel. Ehhez a javaslat szerint a "toleráns, befogadó attitűd terjesztése" kell, nem is beszélve a közösségi tevékenységek és az önkéntesség fejlesztéséről.

Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára egy szakmai konferencián azt mondta: az új nemzeti ifjúsági stratégia kidolgozását széles körű társadalmi vita előzte meg, amelyben részt vettek szakmai és civil szervezetek, pártok, egyházak. Az államtitkár szerint a stratégia-tervezet az eddigi tapasztalatok alapján széles körű társadalmi támogatottságot élvez. Szerinte a stratégia elsősorban fejlesztési típusú, tehát középpontjában nem az ellátások, a juttatások állnak, hanem a különböző közösségek kialakítása, a család, a szociális biztonság, az antidiszkrimináció, a demokrácia értékeinek hangsúlyozása áll majd.