Több a szélsőbalos idegenellenes magyar

A korábbinál több magyar sorolja magát szélsőbalosnak, és közülük egyre több az idegenellenes - derül ki a Tárki felméréséből. Ez a felfogás leginkább a kisvárosi idős nőkre jellemző. A kutatás eredményei a kutatókat is meglepték.

Egyre többen sorolják magukat a szélsőbalosok köré, és egyre több közöttük az idegenellenes Magyarországon - derül ki a Tárki friss felméréséből. A kutatás eredményei még a kutatókat is meglepték. A készítők azokat tekintik nyíltan idegenelleneseknek, akik egyáltalán nem engednének be menedékkérőket az országba.

A felmérés szerint a magyarországi lakosság átlagosan 27 százaléka tekinthető idegenellenesnek - amely évek óta nem változott jelentősen -, a magukat szélsőbaloldali érzelműnek vallók körében ugyanakkor jelentősen, 42 százalékra nőtt az elutasítók aránya. Maguknak a szélsőbalosoknak is nőtt az arányuk a korábbi felmérésekhez képest, ezúttal az összes megkérdezett tíz százaléka sorolta ide magát, míg a magukat szélsőjobboldalinak vallók aránya nem változott: továbbra is a lakosság 5 százaléka.

A lakosság körülbelüöl 8 százaléka ugyanakkor kifejezetten idegenbarát, ám a legtöbben a mérlegelők táborát erősítik. A megkérdezettek 65 százaléka mérlegelné, kiket fogadna be és utasítana vissza. A kutatók azt is megvizsgálták, a mérlegelők pontosan melyik népcsoportot mennyire fogadnák be.

A határon túli magyarokra, a románokra, az oroszokra, a kínaiakra és az arabokra kérdeztek rá. A határon túli magyarokat szinte mindenki befogadná (90 százalék), a többieket ugyanakkor a jelentős többség (71-82 százalék) nem fogadná be. Közülük leginkább a románokat (16 százalék) fogadnák be, míg a legkevesebben az arabokat látnák szívesen (7 százalék).

A kutatók egy fikítv etnikum befogadási esélyeit is felmérték. A pirézeket csak a magyarok 4 százaléka fogadná be, 59 százalékuk viszont nem - 36 százalék nem tudta.

A kutatásból az is kiderül, hogy az átlagosnál (27 százalék) idegenellenesebbek a Nyugat-Dunántúlon élők (38 százalék) és a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek (36 százalék). Az idegenellenesek átlagosan három évvel idősebbek (50 évesek), az idegenbarátok négy évvel fiatalabbak (43 évesek), mint a mérlegelők (47 évesek).