Minden kormány tüntetett el ügynök-aktákat

Antall József volt miniszterelnök fia szerint minden kormány idején tűntek el ügynök-akták az irattárakból. Antall Péter erről annak kapcsán beszélt, hogy Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnök állítólag olyan listát adott apjának1990-ben, amelyen az ügynök-ügyben érintett politikusok neve volt olvasható. A lista száz nevet tartalmazott minden pártból vegyesen, de már nincs meg.

Megsemmisült az az ügynöklista, amelyet Németh Miklós adott át Antall József elhunyt miniszeterelnöknek az 1990-es kormányváltás idején. Erről Antall József fia, Antall Péter beszélt a Népszavának adott pénteki nyilatkozatában. A lista körülbelül száz nevet tartalmazott. A listán minden pártból szerepeltek képviselők - közölte Antall Péter. "Föl voltak sorolva a különböző pártokhoz tartozó nevek. Az, hogy ki hány per hányas, nem volt ott. Újságírók voltak még kigyűjtve és főpapok" - mondta.

Téves az a feltételezés, amely szerint a rendszerváltás utáni első Országgyűlés képviselőinek 60-70 százaléka ügynök lett volna - állította a lapnak Antall, aki szerint "összesen 50-60 képviselő volt érintett, minden pártból, vegyesen". Szerinte "minden kormány garázdálkodott a dokumentumok között. Tudok iratokról, amelyek megvoltak 1990-ben, de 1998-ban már nem".

Antall állítása szerint az apja által hazavitt példányt megsemmisítették. Ugyanakkor azt mondta, nem valószínű, hogy a listát beiktatták, így téves Demeter Ervin egykori fideszes titokminiszter azon felvetése, hogy a lista meglehet a Miniszterelnöki Hivatalban is.

Elégették a szegedi aktákat

A kazánba hajigálták 1990. januárjában a szegedi ügynök-akták, jelentések és az elkészített hangfelvételek 99 százalékát. Bár a beszervezéseknek maradhatott nyoma az Állambiztonsági Szolgálatok budapesti központjaiban, illetve az egykori tartótisztek is készítettek másolatokat, a szegedi ügynökök többsége megismerhetetlen - derül ki a Délmagyarország című lap egykori tartótisztekkel készített interjúiból.

A szegedi állambiztonsági csoportnál 15-en dolgoztak megszűnése előtt. Főleg egyetemi, főiskolai hallgatókat, oktatókat, papokat, lelkészeket, vállalati vezetőket, illetve veszélyesnek tartott személyeket szerveztek be, vagy figyeltek meg. Összesen 80-100 emberrel tartottak kapcsolatot - olvasható a Délmagyarország cikkében.

A lapnak nyilatkozó tisztek szerint az egyre bővülő ügynöklisták veszélyeztetik a nemzetbiztonságot. 1990 után ugyanis sokan az újjá alakuló szolgálatoknál maradtak. A titkosszolgálatok állományában jelenleg is dolgozók nevének megismertetése a nyilvánossággal összedöntheti a nemzetbiztonság rendszerét - fogalmazott egyikük.

MTI/[origo]