Újabb forduló az országimázs-perben

Korábbi ígéretüknek megfelelően Keller László és Veres János szocialista képviselők megtámadták az Országimázs Központ ellen indított perükben született elsőfokú, elutasító határozatot. A szocialista politikusok szerint a bíróság ítélete megalapozatlan, sőt jogszabályellenes. A két képviselő az adatvédelmi törvény alapján az imázsközpont szerződéseibe kíván betekinteni, ám azt a hivatal üzleti titokra hivatkozva megtagadta.

Keller László és Veres János a tavalyi tűzijáték óta vívja harcát az Országimázs Központtal (OK). Arra kiváncsiak, hogy az OK mely cégekkel, milyen tárgyú és milyen összegű megállapodást kötött. Azt a vádat is megfogalmazták, hogy az OK megkerülte a közbeszerzési törvényt. A központ költségvetése ugyanis meghaladja a 4 milliárd forintot, de a pénz elköltésében jelentős szerepet vállaló Happy End kft-vel csak havi 3 milliós keretszolgáltatásra kötött szerződést a pályázat alapján. A többi pénzt közbeszerzési pályázat nélkül fizetik ki az alvállalkozóknak.

Az Országimázs Központ többször egyértelműen kijelentette, hogy a szerződésekbe nem enged betekintést, mert az, álláspontjuk szerint üzleti titkot tartalmaz. Az Országgyűlés adatvédelmi biztosa, Majtényi László ajánlásában megállapította, hogy az üzleti titok nem hivatkozási alap a közérdekű adatok megismerésének korlátozásában.

A két szocialista politikus ezután pert indított. A bíróság közbülső határozatában arra kötelezte az OK-t, hogy jelölje meg a szerződések tárgyát, ugyanis a felperes képviselők csak ez alapján tudják bizonyítani, hogy valóban közérdekű adathoz akarnak hozzáférni. Az OK a felhívásnak eleget tett és 216 szerződés tárgyát levélben megküldte a politikusoknak. A dokumentum nyilvánosságra is került, az [origo] olvasói is megismerhették, eredeti formájában. A bíróság első fokú határozatában végül elutasította a keresetet.

Keller László és Veres János ügyvédje arra hivatkozva adta be kedden a fellebbezést, hogy "az elsőfokú bíróság indokolása megalapozatlan, felperesek nézete szerint jogszabályellenes és az ügy elbírálására vonatkozó jogszabályhelyeket teljes körben nem veszi figyelembe és ezért következtetései nem helytállóak".

A kereset hivatkozik arra a törvénycikkre, amely szerint ha egy adatkezelő szerv - jelen esetben az OK - megtagadja a közérdekű adatok kiadását, akkor ennek a döntésnek a jogszerűségét bizonyítania kell. Az elsőfokú ítélet az ügyvéd szerint minden alap nélkül teszi át a bizonyítási kényszert az adatok igénylőire. Ezzel a bíróság azt a helyzetet teremtette, hogy a képviselőknek az általuk nem ismert adatokat kell bizonyítékként bemutatniuk a bíróságon, miközben az egész pert azért indították, mert ezeket nem kapták meg.

[origo]