Elmaradásait pótolja a parlament ősszel

Vágólapra másolva!
A kormány őszi törvényalkotási programjában 50 törvényjavaslat előterjesztése szerepel. Köztük számos olyan szerepel ismét terítéken, amelyet a korábbi tervek szerint már a tavaszi ciklusban meg kellett volna tárgyalnia az Országgyűlésnek. Ilyen többek között az esélyegyenlőségi törvény, a sporttörvény és a filmtörvény is. A képviselők a tervek szerint szeptemberben tárgyalják az európai parlamenti képviselő-választásról szóló törvényt is.
Vágólapra másolva!

Szeptemberben többek között megtárgyalja az Országgyűlés az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot. Magyarországnak 24 képviselői helye lesz a 2004-2009 közötti időszakban, a többi hasonló nagyságú tagállamhoz hasonlóan. Még nem dőlt el, hogy sikerül-e átmeneti felmentést kapni az EU-tól abban, hogy magyar parlamenti képviselők is lehessenek európai parlamenti képviselők. Ezt korábban a Fidesz szorgalmazta azzal az indokkal, hogy szerencsésebb lenne, ha a gyakorlott képviselők kerülnének az Európai Parlamentbe (EP). A Belügyminisztérium korábbi tervei szerint szerepelhetnek magyar parlamenti képviselők EP-jelölti listán, azonban ha bekerülnek, valamelyik mandátumukról le kell mondaniuk. A polgármesterekre nem vonatkozik összeférhetetlenség az EU-ban. Magyarországon 2004 nyarán tartják majd az EP-választásokat.

A kormány június elején már elfogadta, az Országgyűlés azonban még nem tárgyalt a polgári szolgálatról szóló törvény módosításáról. Erre is a tervek szerint szeptemberben kerül sor. A javaslat értelmében nem kell majd bevonulniuk a kétgyerekes apáknak.

Októberben szintén számos elmaradását pótolja be a kormány, amennyiben sikerül teljesíteni a törvényalkotási tervet. Továbbra is késik az átfogó alkotmánymódosítás, amely a kormányprogramban is szerepel. Szili Katalin házelnök legutóbbi nyilatkozata szerint erre 2004-ben kerülhet sor. Októberben csak az EU-csatlakozásból fakadó, kisebb mértékű módosításokat hajtják végre. Ezen kívül a tervek szerint a magyar fegyveres erők a jövőben a kormány engedélye alapján - parlamenti felhatalmazás nélkül - vehetnének részt ENSZ-, EU-, EBESZ- vagy NATO-békefenntartói, illetve humanitárius akcióiban.

Módosítani kívánják az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt is. E szerint több jogkört kapnak az alkotmánybírák, többek között helyi képviselő-testületeket oszlathatnak fel, megállapíthatják a köztársasági elnök összeférhetetlenségét. Ez eddig nem szerepelt az alkotmányban, így az alkotmány módosítása is szükséges. A jövőben a kormány is kérhet előzetes normakontrollt egy-egy törvény elfogadásakor, nem csak a köztársasági elnök. A költségvetést érintő indítványok elbírálása esetén pedig a kormány soronkívüliséget kérhet az AB-tól. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát felülvizsgálhatja az AB, megsemmisítési jog nélkül.

Régi adóssága a kormánynak az esélyegyenlőségi törvény megalkotása is, amelyre a tervek szerint szintén októberben kerülhet sor. Eredetileg áprilisra ígérte az igazságügyi tárca a normaszöveget, ám az nem készült el idejében. A tervezetet még nem is tárgyalta az Országgyűlés, de a jogvédők máris bírálják a szöveget. Szerintük a tervezet foghíjas, és nem járul hozzá a diszkrimináció visszaszorításához.

A kormány áprilisban fogadta el a jogi segítségnyújtásról - azaz a nép ügyvédjéről - szóló törvényjavaslatot. E szerint a rászorulók olyan jogászokat kérhetnek fel tanácsadásra vagy okiratszerkesztésre, akiknek a díját az állam megelőlegzi vagy teljes egészében megtéríti.

Vontatottan haladt eddig az új médiatörvény kidolgozása is. Az új törvény előkészületeiről egyelőre alig lehetett hallani valamit. Mindössze annyi történt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal április elején kérdőívet állított össze az új médiatörvény előkészítésével kapcsolatban, amelyet bárki kitölthet. A törvényalkotási programban szerepel a médiatörvény módosítása, ám ez csupán kis terjedelmű, az EU-csatlakozás miatt szükséges változtatásként van megjelölve. Októberben szavaznak a kéviselők a zárszámadási törvényről is.

Novemberre ütemezte elő a kormány a nemzeti lakásprogram tárgyalását. Ennek célja a a kormányprogramban meghirdetett hosszú távú lakáspolitikai célkitűzések megvalósításának elősegítése.

Ebben a hónapban törleszti a kormány egy másik régi adósságát: a tervek szerint ekkor tárgyalják a filmtörvényt, amely lényegében a rendszerváltás óta készül. A Medgyessy-kormány eredetileg májusra ígérte a tervezetet. A tervezet célja, hogy versenyképessé tegye a magyar filmipart a nemzetközi piacon, illetve megteremtse a feltételeket a magyar és a koprodukciós filmek gyártásához.

Az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart a Pénzügyminisztérium adótörvénnyel kapcsolatos elképzelése, amelyet szintén novemberben tárgyal az Országgyűlés, amennyiben sikerül tartani az ütemtervet. Az adócsökkentésről a múlt héten egyeztettek a kormánypártok, a végső döntést várhatóan a héten hozza meg a két kormánypárt elnöke és a miniszterelnök.

Az eredeti tervek szerint márciusra el kellett volna készítenie a Belügyminisztériumnak a lőfegyverek tartásáról szóló törvény tervezetét, ám ez nem készült el. Várhatóan októberben nyújtja be a kormány a tervezetet, és decemberben kerül a Ház elé a javaslat. Az előzetes tervek szerint az EU-jogharmonizációs kötelezettségeinek eleget téve a BM szigorítaná a lőfegyverek nyilvántartását.

Szokás szerint decemberben tárgyalják a költségvetési törvényt. Az év utolsó hónapjára tervezik a szintén régóta húzódó sporttörvény tárgyalását is, amellyel a kormány rendet kíván tenni a sporttámogatás terén.

Kapcsándi Dóra