Senki nem állt a magyar státustörvény mellé

A magyar képviselőkön kívül csak alig néhányan emeltek szót a Jürgens-jelentés ellen az Európa Tanács strasbourgi parlamenti közgyűlésén. A jelentést a testület nagy többséggel elfogadta. Erik Jürgens a 2001. június 19-én elfogadott magyar kedvezménytörvénnyel és az érintett országok álláspontjával foglalkozó jelentésében fenntartotta azon kritikáit, amelyek szerint egyoldalú volt a magyar eljárás, mivel nem egyeztettek az érintett országokkal.

A Jürgens-jelentésről szóló vitán a 600 fős testületből csak alig százan voltak jelen, akiknek 90 százaléka szavazta meg a magyar eljárást több szempontból is bíráló jelentést.

A határozat tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást, míg korábbi változatai a területi elv megsértése és a hátrányos megkülönböztetés több formája miatt is elmarasztalták a törvényt. A vitás pontok egyrészt a törvény módosítása következtében, másrészt a Jürgens-jelentés szövegében a magyar fél által kifogásolt pontatlanságokról folytatott egyeztetések következtében megszűntek.

Az Európa Tanács (ET) elé kerülő dokumentummal szemben a parlamenti közgyűlésen részt vevő magyar kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt kifogásolják, hogy Erik Jürgens nem azt a feladatot végezte el, amelyre megbízást kapott (az európai országokban hatályos, a kisebbségek kedvezményeire vonatkozó jogszabályok összevetését), hanem lényegében csak a 2001. június 19-én elfogadott magyar kedvezménytörvénnyel és az érintett országok álláspontjával foglalkozott. Jürgens első jelentését 2002 novemberében nem találta vitára alkalmasnak a jogi bizottság, s visszaadta a jelentéstevőnek átdolgozásra.

Jürgens: A magyaroknak be kellene látniuk, hogy bennük van a hiba

A felszólalók közül a szlovák Robert Fico kijelentette, amíg nem állapodik meg a két ország, a nemzetközi jog megsértésének tekintik a törvény alkalmazását. A jogszabály ellen felszóló román küldöttek pedig úgy kritizálták azt, mintha nem is lett volna megállapodás a két ország vezetői között.

Erik Jürgens holland szociáldemokrata politikus a jelentés vitáján üdvözölte a kedvezménytörvény módosítását, ám kijelentette, a jogszabály és alkalmazása ellentétes az ET, az EBESZ, és az Európai Unió ajánlásaival. Rossz üzenetnek nevezte, hogy a magyar fél nem kötött kétoldalú megállapodásokat szomszédaival - főleg Szlovákiával -, és elutasította a törvény más országok hasonló szabályaival való összehasonlítását. A hasonló portugál törvény ugyanis nem csak országok egy meghatározott csoportjára érvényes, hanem általános érvényű - közölte.

Jürgens szerint a magyaroknak be kellene látniuk, hogy bennük van a hiba. A törvénnyel kapcsolatos konkrét kifogásai között említette még a magyarigazolványt, mert szerinte amíg az okmány úgy néz ki, mint egy útlevél, rajta a magyar koronával, addig nem lehet a szomszédok megértésére számítani.

Tabajdi: Nincs Magyarországot tartalmilag elítélő kitétel

Az ülésszakon részt vevő magyar képviselőcsoport vezetője, Tabajdi Csaba (MSZP) szerint lezárult egy folyamat, véget ért a magyar kedvezménytörvény vitája. A határozatban nincs Magyarországot tartalmilag elítélő kitétel, míg az alapjául szolgáló jelentés korábbi változataiban elmarasztalták a magyar törvényalkotást a szomszédos országok területi integritásának veszélyeztetése, etnikai megkülönböztetés és a szomszédos országok nem magyar identitású polgáraival szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt. Jó lett volna, ha Magyarország megspórolja magának ezt a hosszú vitát a kedvezménytörvény körül. Az Orbán-kormány nem megfelelő törvény-előkészítése miatt a gyanú árnyéka került a határon túli magyarok jogos igényeire is - mondta Tabajdi Csaba.

A magyar képviselő abszurdnak minősítette azt a több felszólaló - többek között Manuela Aguiar, a jogi és emberi jogi bizottság alelnöke - által szintén kifogásolt eljárást, hogy a kedvezménytörvény új változatának ismerete nélkül szavazták meg a további módosításokra szóló ajánlást a közgyűlésen részt vevők. A szlovák fél további ellenkezéséről Tabajdi kijelentette: "Nem mondhatunk le a felvidéki magyarság támogatásáról, legfeljebb az ottani magyarok nem Szlovákiában, hanem Magyarországon kapják majd meg a kulturális, oktatási és esetleges egyéb támogatást".

Eörsi Mátyás (SZDSZ), az ET liberális képviselőcsoportjának vezetője szerint a szerdai vita és maga a határozat visszaigazolta az SZDSZ aggályait: bár a magyar liberálisok kisebbségben maradtak a magyar Országgyűlésben a kedvezménytörvény elfogadásakor, az európai képviselők (és nemcsak a liberálisok, hanem a szocialisták és a néppártiak is) többségükben problematikusnak tekintik a kisebbségek kezelésének a törvénnyel jellemzett módját. - Pedig maga a kisebbségi kérdés egyre gyakrabban merül fel európai fórumokon: számos egyéb adat mellett erre világított rá az ET keddi munkanapján elfogadott, a kisebbségi autonómia pozitív szerepéről szóló határozat. Romániával az Orbán-Nastase memorandum és a törvény módosítása után nincs e kérdésben vitánk. Ukrajnával, Szerbia-Montenegróval, Szlovéniával, Horvátországgal korábban sem volt. Ha sikerül megegyezésre jutnunk az utolsó olyan szomszédunkkal, amellyel e kérdésben rendezetlen a viszonyunk, Szlovákiával - és a szlovák államfő kedden itt az ET színe előtt elhangzott nyilatkozata bizakodásra ad okot -, akkor hozzáláthatunk végre, hogy a törvény végrehajtására fordítsuk a két éve egyeztetésre és vitákra fordított energiákat - mondta Eörsi Mátyás.

Németh Zsolt a közgyűlési vita után elmondta: ő a Fidesz álláspontját képviselve nemleges szavazattal mondott bírálatot a Jürgens-jelentésre. Hozzáfűzte: véleménye szerint felesleges volt a kedvezménytörvény hétfői módosítása. Álláspontja szerint a határozatot megelőző vitának az a tanulsága, hogy a magyar nemzetpolitika előfeltevéseit újra kell gondolni, nem szabad egyoldalú engedményekkel kárt okozni a nemzeti érdekeknek, és megfelelő szövetségeseket kell találni a külpolitikai fellépéshez.