Óvadékért szabadság Magyarországon is

Jövő júliustól szabadlábon védekezhet, aki óvadékot fizet. Az igazságügyi tárca tervei szerint az előzetes letartóztatásban lévők egy részét kiengednék a börtönökből, ha kifizetik a bíróság által megállapított összeget.

Az Igazságügyi Mnisztérium a büntetőeljárási törvény módosítását tervezi. A törvényjavaslatot várhatóan októberben terjesztik a parlament elé. Soós László, a tárca főosztályvezetője az [origo]-nak elmondta, hogy a módosítással lehetővé teszik jövő júliustól - a táblabíróságok működésének kezdetétől - az óvadékfizetést. Így azok egy része, akik jelenleg előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben várják a jogerős ítéletet, szabadlábon védekezhetnek majd.

Azt, hogy mennyit kell fizetni, az elsőfokon eljáró bíró döntené el, a gyanúsított vagy vádlott jövedelmi viszonyai alapján. A minisztérium nem állapítja meg az óvadék alsó és felső határát sem a törvényben.

Óvadékot csak az fizethet, aki - a vádirat vagy a gyanúsítás alapján - nyolc évnél rövidebb büntetésre számíthat. Így a veszélyes, de gazdag bűnözők továbbra sem kerülhetnek ki a börtönökből.

A módosítás szigorítaná az előzetes letartóztatás időtartamát is. A jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis elméletileg bármeddig előzetesben tarthatnak valakit a hatóságok bírósági ítélet nélkül is - amennyiben a bíróság a fogvatartást indokoltnak tartja.

Az új törvény szerint azonban legfeljebb három évig lehetne valakit ítélet nélkül fogva tartani. A nyomozás ideje alatt, vádemelés nélkül legfeljebb két évig lehet fogva tartani valakit. Két év után mindenképpen le kell zárni a nyomozást: vagy meg kell szüntetni az eljárást, vagy vádemelési javaslatot kell benyújtani.

Az elsőfokú ítéletig, a teljes büntetőeljárás során (vagyis a vádemelés és az ezt megelőző nyomozás együttes ideje alatt) három évig tarthat a vádlott fogvatartása mellett. Amennyiben azonban a nem jogerős ítélet alapján hosszabb büntetésre számíthat a vádlott, mint három év, a letartóztatás meghosszabbítható.