Részleges amnesztiát ad az Elmű az áramtolvajoknak

Egy átlagos háztartás villanyszámlája havi 400 forinttal lehetne kisebb, amennyiben "varázsütésre" megszűnnének az áramlopások. Csak a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. szolgáltatási területén évi tízmilliárd forint értékű energiát lopnak el a fogyasztók. A cég a jelenség visszaszorítása érdekében sűríti és szigorítja ellenőrzéseit, ugyanakkor a bűnbánók számára december végéig amnesztiát hirdet.

Országosan 20-25 milliárd forint értékűre becsülhető az ellopott villamos energia értéke, s ez a szám évről évre nő. Egyrészt azért, mert drágul az energia, másrészt mert nő az eltűnt áram mennyisége. Az 1,3 millió fogyasztóval rendelkező Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. szolgáltatási területén az idén tízmilliárd forintra tehető a lopásból származó kár.

Amennyiben egy csapásra megszűnnének a lopások, az átlagfogyasztó villanyszámlája havi 400 forinttal lenne kisebb - érzékeltette az arányokat Boross Norbert, a cég kommunikációs igazgatója. A felhasznált, ám ki nem fizetett áram mennyisége egyébként megegyezik Miskolc város háztartásainak éves összfogyasztásával.

A hálózati veszteség az Elműnél 13,9 százalék körüli. Ez egyrészt a műszaki veszteségből adódik, amelyet beruházásokkal, hálózat-korszerűsítésekkel lehet egy szintig csökkenteni, másrészt a vezetékek megcsapolásából, vagyis a lopásokból. A veszteség a két tényező között nagyjából fele-fele arányban oszlik meg. Csakhogy a hálózati veszteség egy része - mintegy 11 százalék - beépül az energiaárba, így a számlát valamennyi kisfogyasztó közösen állja a tolvajok helyett.

Az áramtolvaj természetesen a szolgáltatót is megrövidíti - tette hozzá Boross Norbert. Arról nem is beszélve, hogy a kieső pénz a beruházási keretet kurtítja meg. Ennélfogva kevesebb jut hálózatfejlesztésekre, ami a szolgáltatás színvonalát emelné, tehát közös érdek lenne.
A házilagos kivitelezésű "bekötések", a mérők manipulálása életveszélyes, s nemcsak a "machinátorra", hanem környezetére, szomszédaira nézve is - figyelmeztet Boross Norbert. Az áramszolgáltatók ezért egységesen azt javasolják a törvényhozásnak, hogy a büntető törvénykönyv módosításával a cselekményt a jelenleginél jóval súlyosabb és egységes megítélés alá vegyék, hiszen élet elleni veszélyeztetésről van szó ebben az esetben is.

Ugyancsak szigorú fellépést javasolnak a "segédeszközök" gyártói, forgalmazói és üzembe helyezői ellen. A szolgáltatók azzal érvelnek, hogy ezeket a szerkezeteket - például a lopótök néven elhíresült trükkös masinát - kifejezetten az áramszolgáltató megkárosítására fejlesztették ki, ezért forgalmazásuk is bűncselekménynek tekintendő.

Az Elmű most kampányt indított a lopások visszaszorítására. Egyrészt a "megtévedtek" számára részleges amnesztiát ígér december végéig. Ez azt jelenti, hogy aki önként kéri a szolgáltatót, hogy vizsgálja meg a mérőjét, mert "valami nincs rendben" vagy "a normálisnál lassabban forog az óra", annál a becsléssel visszamenőleg megállapított számla kibocsátásánál nem alkalmazzák a négyszeres szorzót, tehát az elfogyasztott, de ki nem fizetett áramot normál tarifával "mérik". Sűrítik a helyszíni ellenőrzéseket is. Záros határidőn belül minden fogyasztót felkeresünk - ígéri az igazgató.

Emellett él az infóvonal is, amelyen a falból kilógó gyanús vezetékekről és hasonló, életveszélyt okozó manipulációkról lehet tájékoztatni a szolgáltatót. Sokan egyébként "házon belül" lopnak. Típuspélda erre a pincékben a társasházi vezetékről működtetett fagyasztó. Egyébként a - szakszóval - szabálytalanul vételezők körébe főként a jómódban élő fogyasztók tartoznak, a "megélhetési" áramlopás egyre kevésbé fordul elő. Az energiaigényes vállalkozások - pizzasütő, látványpékség, fröccsöntő -, valamint a rózsadombi villatulajdonosok élnek ezzel az eszközzel. Utóbbiak főként légkondicionálójukat, illetve kocsifeljárójuk, úszómedencéjük fűtését bízzák az "ingyenáramra".