A síita vezér hazatérne

Vágólapra másolva!
A legerősebb iraki síita csoport Iránban élő vezetője hazatérne Irakba. Mohammed Bakír al-Hakím ajatollah 23 éve él száműzetésben. Szervezete egyike annak a négy ellenzéki csoportnak, melyek amerikai közvetítéssel megegyeztek Irak háború utáni jövőjéről.
Vágólapra másolva!

Mohammed Bakír al-Hakím ajatollah az iraki ellenzék egyik erős csoportjának a főnöke. A síita egyházi vezető unokaöccsével hétfőn üzent Teheránból, hogy szeretne visszatérni Irakba.

Az [origo] Irak-oldalahttp://www.origo.hu/irakTérkép a stratégiai pontokróljavascript:open_doc('http://www.origo.hu/adsminisites/kepgaleria/irak/terkep_telepulesek/terkep.html', 500, 620)Térkép a hadműveletekrőljavascript:open_doc('http://www.origo.hu/adsminisites/kepgaleria/irak/terkep/terkep.html', 500, 620)Friss hírek az iraki válságról SMS-ben/o-mobil/hirek/20030319friss.html

Al-Hakím az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa nevű szervezet vezetője. A szervezet az iraki síita ellenzékiek legfontosabb csoportja. A mohamedán vallás síita irányzatának képviselői Irakban többségben vannak ugyan, de Szaddám Huszein rezsimjében a szunnita irányzat követői az erősebbek. A síiták legnagyobb tömbben Dél-Irakban élnek. A szervezetnek 10-15 ezer katonája is van, akik Iránban, a világ egyetlen síita kormányzatú országában vannak. Irán Irakkal határos.

Al-Hakím hazatérésének időpontját nem közölte a nevében nyilatkozó unkaöccse. Céljairól annyit árult el, hogy Nedzsef városában szeretne tanítani.

Az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa nevű szervezet egyike annak a négy nagy iraki ellenzéki csoportnak, melyek a háború kitörése előtt amerikai közvetítéssel megegyeztek Irak jövőjéről. A négy csoport tervei szerint Irak föderatív államként működne, amelyben a kurdok jelentős autonómiát kapnak, de nem szakadnak el a bagdadi központtól. A négy szervezet koalíciós ideiglenes kormányt alakítana, és két éven belül választásokat írnának ki Irakban. Ez a terv ugyan amerikai közvetítéssel készült, de ellentmond annak, hogy az amerikaiak a katonai kormányzás lehetőségét fontolgatják a háború után.

Az Iránban működő síita szervezeten kívül az ellenzéki koalíció tagja még a két nagy kurd párt, a Kurdisztáni Hazafias Unió és a Kurdisztáni Demokrata Párt. Utóbbi erők Észak-Irakban működnek, a kurdok lakta, Bagdadtól gyakorlatilag független, Amerika-barát vidéken. A kurd pártoknak komoly fegyveres erejük is van. A negyedik szervezet a londoni központtal működő, iraki szunnita arabokat tömörítő Iraki Kongresszus. Ennek a szervezetnek nincs katonai bázisa.

A négy csoport közül a kurdok fegyverrel is támogatják az amerikaiakat, a másik két szervezet inkább csak belenyugodott a háborúba. A most hazatérésre készülő Mohammed Bakír al-Hakím például arra szólította fel otthon maradt híveit, hogy egyik oldalon se avatkozzanak a harcokba. Az USA számára fontos lenne, ha sikerülne minél több irakit maga mellé állítani vagy semlegességre bírni. Ugyanakkor az USA számára ellenséges Irán által támogatott al-Hakím hazatérése aggodalmat is kelthet a Pentagonban.