Szokatlanul sok viharciklon söpört végig Nyugat- és Észak-Európán 2013 decemberében. Az első, Xaver nevet kapott ciklon december 4-7. között kavargott, az orkán erősségű szél miatt négyen meghaltak, a legnagyobb károk Anglia keleti partján keletkeztek a nagy hullámverés, a vihardagály miatt. Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is 90 km/h-s széllökések miatt adtak ki riasztást.
A kárelhárítás alig fejeződött be, amikor a Dirk nevű ciklon december 23-24-én elérte a kontinens nyugati partját. Ismét leállt a közlekedés az intenzív eső és az orkánerejű szél miatt, több tízezer háztartás maradt áram nélkül. A La Manche csatornán napokig szünetelt a hajóforgalom. A legtöbb kár Spanyolország északi partján, valamint Bretagne-ban és Dél-Angliában keletkezett. A harmadik vihar december 26-27-én érkezett, szintén intenzív esővel és orkánerejű, helyenként 160 kilométer/órás széllel. A ciklon Anglia és Wales területén okozta a legtöbb problémát.
Viharciklonok nem jelennek meg gyakran az Atlanti-óceán északi részén, de nem is rendkívüli jelenségek a térségben – derül ki abból az elemzésből, amelyet Horváth Ákos, Nagy Attila és Kohlmann Márk, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai készítettek a karácsonyi viharokról. Mind a három vihar középpontjában nagyon alacsony volt a légnyomás, és kialakulásukban fontos szerepe volt a rendkívül erős, 9 kilométeres magasságban fújú futóáramlásnak, a jet streamnek.
Ilyen jelentős légörvények akkor alakulnak ki, amikor jóval hidegebb van északon, mint délen. A jet stream fokozza a fejlődő ciklon középpontjában a feláramlást, ami miatt ott gyors ütemben csökken a légnyomás, ráerősítve a ciklonra. További jellemző, hogy a megszokott időjárás-változásokat hozó ciklonok tengelye hátrafelé dől, vagyis a léghullám a magasban hátrább van, mint a talaj közelében. A viharciklonok tengelye viszont nagyjából egyenes, mert a jet stream felülről segíti a légörvény fejlődését.
A futóáramlást úgy érdemes elképzelni, mint egy gyors folyót a levegőben, 8-10 kilométeres magasságban. Szélessége néhány száz méter, de ebben a szűk keresztmetszetben 110-140, de akár 300-500 kilométer/órás sebességgel fúj. A három decemberi viharciklonnál az utóbbi eset következett be. A Xaver esetében 320 km/h-s jet streamet mértek december 4-én, a Dirknél pedig 306 km/h-t december 23-án.
A jet stream azért volt ilyen erős, mert ezekben a napokban Kanada fölött rendkívül hideg volt a levegő, míg az Atlanti-óceán fölött meleg volt. Télen az északi féltekén általában Kanada és Szibéria fölött helyezkednek el a nagyon hideg légtömegek. Most viszont csak a kanadai légtömeg volt jelentős, így aztán a sarkköri jet stream is ennek a déli peremén fújt. Ez az egyensúlytalanság gyakrabban fordult elő tél elején az elmúlt tíz évben – állapították meg az OMSZ szakértői. Ha ez a jövőben is folytatódik, akkor gyakrabban alakulhatnak ki ilyen viharciklonok az Atlanti-óceán fölött, mint amilyen a három decemberi légörvény volt.