Egyre több lesz a pusztító vihar a Földön?

Az egyes becslések szerint több mint tízezer halálos áldozatot követelő Haiyan tájfun elvonulása után ismét felmerül a kérdés: számítanunk kell-e arra, hogy a globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbak lesznek az ehhez hasonló pusztító viharok?

A Varsóban hétfőn kezdődött ENSZ-klímakonferencián Yeb Sano, a Fülöp-szigetek – ahol a Haiyan pusztított – delegációjának vezetője kijelentette: addig nem eszik, amíg nem lát jelentős előrelépést a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

Sano elkeseredése érthető: alig 12 hónap alatt ez volt a harmadik katasztrófa a Fülöp-szigeteken a trópusi viharok miatt. Idén augusztusban a Trami tájfun okozott hatalmas áradásokat Luzon szigetén, tavaly decemberben pedig a Bopha csapott le, körülbelül 2000 halálesetet és 1,7 milliárd USD kárt okozva.

Tízezernél is több áldozata lehet a Haiyan tájfunnak Forrás: AFP/Ted Aljibe

Ami a mostani vihart illeti, ennél is sokkal rosszabb a helyzet: a rengeteg halott, sebesült és földönfutóvá vált lakos mellett az anyagi kárt 14 milliárd USD-re becsülik. Ez nem is csoda, hiszen a tudományos mérések óta a Haiyan volt a legerősebb trópusi ciklon, amely elért egy nagyobb szárazföldi területet. Óránként 310 kilométeres széllel lépett partra, ez kb. 10 km/h-val haladja meg a korábbi rekordot, a Camille hurrikán betörését Mississippi államba 1969-ben.

Melegedő tengerek

A trópusi ciklonokat Ázsiában tájfunnak, Amerikában hurrikánnak nevezik, de ugyanarról a természeti jelenségről van szó. A trópusi ciklonok az óceánok meleg vízfelszíne fölött hevesen feláramló levegőből fejlődnek. Átmérőjük néhányszor 10 kilométer, szélsebességük alapján pedig öt kategóriába sorolják őket (Saffir-Simpson-skála). A skálán az egyes fokozat jelöli a legszelídebb trópusi ciklonokat, ezek szélsebessége 120-153 kilométer/óra közötti. Az ötös kategóriába eső hurrikánok szélsebessége már több mint 250 kilométer/óra.

A Nature cikke szerint az éghajlattan egymillió dolláros kérdése most az, hogy gyakoribbá és pusztítóbbá válnak-e a trópusi ciklonok a felmelegedő világban, illetve gyakrabban elérnek-e magasabb földrajzi szélességeken lévő városokat is (lásd a Sandy hurrikánt New York előtt 2012 októberében). A következtetés logikus, hiszen a globális felmelegedéssel a hurrikánok és tájfunok szülőhelyei, a trópusi vízfelszínek is egyre melegebbek lesznek.

A Sandy hurrikán pusztította el ezt a hullámvasutat az Atlanti-óceán partján, New Jerseyben Forrás: AFP/Mark Wilson

Erősebb szél, több eső

A kérdés megválaszolására már történt néhány kísérlet (így született például ez az elkeserítő forgatókönyv), de a klimatológusok között még nincs teljes egyetértés a választ illetően. A melegebb víz miatti nagyobb ciklonképződési hajlam ellen hat ugyanis a szintén erősödő szélnyírás, amikor a szél iránya rendkívül gyorsan változik. Ez pedig csírájában megfojthat egy fejlődő ciklont.

Ezzel együtt a szakemberek többsége szerint valószínű, hogy a trópusi ciklon-aktivitás növekedni fog a jövőben. Erre már néhány mérési bizonyíték is van, de a probléma az, hogy ezek az Atlanti-óceán intenzíven kutatott északi medencéjére korlátozódnak. A globális klímamodellek pedig egyelőre túl kis felbontásúak (azaz nem elég részletesek) ahhoz, hogy az egyébként igen látványos trópusi ciklonokra megbízható becsléseket nyújtsanak. Az IPCC szeptemberben napvilágot látott ötödik értékelő jelentésének első kötete szerint a trópusi ciklonok száma várhatóan lényegesen nem fog növekedni, de a legnagyobb széllökéseik erősebbek lesznek, és a lezúduló csapadék mennyisége is nőni fog.

Több viharciklon Magyarországon is

Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője az Origónak elmondta: egy-egy szélsőséges eseményt nem hozhatunk egyértelműen kapcsolatba a klímaváltozással, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy számos megfigyelés szerint a szélsőséges események gyakoribbá váltak a múlt század közepe óta.

„A cirkulációs rendszer átalakulóban van. Például az Atlanti-óceán fölött késő ősszel és kora tavasszal kialakuló viharciklonok gyakorisága némileg növekedett. Erre utalnak az utóbbi évtizedben hazánkat elérő ciklonok adatai is. Szélerejük olykor meghaladja a 100 kilométeres óránkénti sebességet, és a szélviharok hosszabb ideig, akár fél napon át tombolhatnak. Amíg az ezredforduló előtt négyévente találkoztunk ilyen eseménnyel, addig az elmúlt tíz évben átlagosan kétévente számolhatunk ezek előfordulásával” – mondta a szakember.