Jelentős javulás az időjárás-előrejelzésben

Az időjárás-előrejelzésben használt matematikai modellek számára nélkülözhetetlen meteorológiai adatok gyűjtésében a hagyományos, földi bázisú mérések mellett a jövőben egyre növekvő szerephez jutnak a műholdak. A műholdakat üzemeltetető NASA és az előrejelző modellt fejlesztő NOAA együttműködéséből megszületett kísérlet máris nagyon jelentős, 4 százalékos javulást eredményezett az előrejelzés beválásában.

A középtávú, 4-6 napos időjárási előrejelzések elkészítésében döntően a légkört szimuláló matematikai modellekre hagyatkozunk. Ennek első fontos lépése a mérési adatok begyűjtése, majd ezt követi az úgynevezett adatasszimiláció. Ennek során a mérések szabálytalan eloszlását térben és időben hozzáigazítják a modellszámítás szabályos rácshálózatához. Az időjárás nem csak a felszínen dől el, inkább a légkör magasabb szintjeinek állapota határozza meg a jövőbeli időjárást, így 3 dimenzióban kell gondolkodnunk.

A földfelszíni méréseink és a légkör magasabb részeiről is információt közvetítő, a felszínről felbocsátott rádiószondás mérések térben viszonylag ritkásan helyezkednek el. Eddig csak hagyományosan, a földi és tengeri megfigyelő-állomások méréseiből és a rádiószondákból származott adatokkal dolgoztak a modellek. A jobb eredményekhez sokkal több mérés lenne szükséges, melyet leghatékonyabban a műholdak segítségével végezhetünk el. Meg kell viszont oldani, hogy a műholdak mérései beilleszthetők legyenek a modellekbe, tehát elvégezhető legyen az asszimiláció. Itt külön probléma, hogy a műholdak mérései időben is eltérnek a hagyományos mérések egyeztetett időpontjától.

A műholdas adatoknak az előrejelzési modell számára történő felhasználása fejlesztését határozta el az a kutatási együttműködés, mely nemrégiben született az Egyesült Államokban a NASA és a NOAA (Nemzeti Oceanográfiai és Légkörkutató Intézet) között. A NASA 2002-ben felbocsátott Aqua műholdján helyezkedik el az a nagy felbontású infravörös érzékelő berendezés, mely a légköri hőmérsékletről, a vízgőz-koncentrációról, nyomgázokról készít 3 dimenziós képeket.

Az infravörös érzékelő adatait a NOAA északi-félgömbi modelljébe építve egy 6 napos előrejelzést futtattak 6 órás frissítéssel, kísérletképpen. Az eredmény: 4 százalékos javulás az előrejelzés beválásában.

A kutatók szerint a 4 százalék rendkívül figyelemre méltó. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy ezt az eredményt egyetlen mérőberendezés beiktatásával érték el, akkor a siker egyedülálló.

Az ECMWF (Európai Középtávú Előrejelzési Központ) 2003 óta használ légköri infravörös érzékelő adatokat operatív modelljének futtatásában. Itt szintén megerősítést nyert az adatok hasznossága.

A távérzékelés és különösképpen a műholdas érzékelés legfontosabb előnye a rugalmas és nagyon költséghatékony adatszolgáltatás. Természetesen a légkör vertikális (függőleges) profiljainak pontos meghatározásához még sokat kell fejlődni a módszereknek. A technológia fejlődése adott, a kutatóknak elsősorban az elméleti háttér csiszolására kell erejüket összpontosítani, hogy a távérzékelés során keletkezett nyersanyagok feldolgozása után egyre pontosabb kezdeti értékeket szolgálassanak az előrejelző modellek számára.

ICI Interaktív Meteorológia