Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az első devizahiteles törvény eltörölte az árfolyamrést, és kérdésessé tette az eddigi kamatemeléseket. Már ezek miatt is jelentősen csökken a törlesztőrészlet, de talán nem eléggé ahhoz, hogy teljesüljenek az ígéretek. Ráadásul a bankok még perelhetnek, hogy a bíróságok elfogadják az egyoldalú szerződésmódosításaikat, így az adósok bukhatják a visszajáró pénz nagy részét, és számolniuk kell a forintra váltott hitelek kamatkockázatával is.
A deviza-lakáshitelesek azonban már több mint három éve középárfolyamon törlesztenek, így az árfolyamrés eltörlése miatt csak azért lesz alacsonyabb a törlesztőrészlete egy átlagosnak nevezett adósnak, mert az eddig felszámolt különbözetet a bankoknak vissza kell fizetniük a tőketartozás javára. Egy átlagosnak mondható, 2007 elején felvett, 20 éves, 8 millió forintos frankhitel esetén ez – kamatos kamattal is számolva – csak 85,5 ezer forint. Az árfolyam-emelkedés miatt több mint 10 millió forintos tartozáshoz képest elenyésző összeg. A törlesztőrészlet 900 forinttal csökkenhet emiatt, ami kevesebb mint 1 százalékos könnyítés.
A legtöbb bank kihasználja a jogi lehetőségeit, így perre mennek a kamatemeléseikért. A tét nem kicsi, hiszen a fenti hitelünk esetén 1,2 milliót kellene visszaadni az adósnak. Már a régi kamat visszaállítása is közel 13 százalékkal mérsékelné az eredeti törlesztőt, amire még rájönne a visszajáró pénz miatt csökkenő tőketartozás hatása, ami további 11 százalék.
Bár karcosan, de ezzel meg is van a közel 25 százalékos törlesztőrészlet-csökkenés, amit Rogán megígért. De még ha a bankok nem is nyernek a bíróságon, akkor a jelenlegi jogi feltételek szerint bármikor emelhetnek a kamaton a megfelelő indoklással, így ez nem lehet tartós.
Év végéig akarja végrehajtani a kormány a devizahitelek végleges kivezetését, tehát addig minden lakossági devizahitelt forintosítani kell. Ezzel a lépéssel lehet újra csökkenteni a törlesztőrészleteket, de az új forinthitelek teljes költsége 7,6 százalék körüli, jóval magasabb a 2007-es frankhitelekénél, amivel épphogy megvolt a 25 százalékos törlesztőcsökkenés. A MNB által publikált átlagos új forintlakáshitel kamataival számolva hiába a visszajáró közel 1,3 millió, csak 10 százalékkal csökken a törlesztőrészlet, ami messze van az ígérettől. Ráadásul a feltételezett 7 százalékos átlagos kamat is optimista becslés, hiszen a devizahitelesek nagy része a kockázatosabb ügyfelek közé tartozik, akiknek a bankok nagyobb díj ellenében szeretnek csak hitelezni.
Az ígéretnek megfelelő arányú könnyítéshez tehát még szükség lesz másra is. Ez lehet akár kamattámogatás is, vagy valószínűbb, hogy egy kedvezményes árfolyam, ami a bankokra tenné a plusz terhet. A következő táblázatban azt foglaltuk össze, minimálisan milyen kedvezményes árfolyam kell ahhoz, hogy teljesüljön a kormány ígérete, miszerint minimum 25 százalékkal mérsékli a családok havi hiteltörlesztésből eredő terheit. Azt is megnéztük, hogy mennyivel kell lejjebb vinni ezt a rátát, ha a bíróságok kiharcolják az igazukat a bíróságokon, és a kamatemelések miatt mégsem jár vissza semmi az adósoknak.
A jegybank leállt a hitelek referenciahozamait (BUBOR) leginkább meghatározó alapkamat vágásával, így a hosszú távú hitelek esetén a kamatok emelkedésére érdemes berendezkedni. Ami újabb kockázatot jelenthet az adósoknak, gondolhatja tehát úgy a kormány, hogy érdemes túltervezni a fenti számokat. Kérdés persze az, hogy elbírja-e a bankszektor azt a terhet, amit ez az ígéret jelent, vagy összeomlik alatta. Az MNB jelenleg is 700–900 milliárdos banki vesztességgel számol a teljes program ideje alatt, ami több mint kétszerese a végtörlesztéskorinak.
