Mégsem jön Magyarországra az orosz Lidl?

Április 1-jén járta körbe a hazai sajtót a hír, hogy az orosz hátterű Mere boltlánc magyarországi terjeszkedésbe kezd. Három éven belül több száz milliárdos forgalmú hálózatot építenének fel és legalább kétszáz boltot nyitnának. Jól hangzik, csak kár, hogy senki nem tud róla.

A hírt először közlő Haszon.hu arra alapozta a fejleményt, hogy megismert egy e-mailt, amelyet az orosz diszkontlánc képviselői küldtek ki még február végén potenciális üzleti partnereiknek. 

Az elkövetkező évben húsz üzletet nyitnak Budapesten és az agglomerációban, három éven belül pedig már 200 bolttal fognak rendelkezni 700 millió eurós (durván 280 milliárd forint) forgalom mellett. Egészen pontos koncepcióról van tehát szó, ezért is meglepő, hogy a Mere érkezéséről mintha senki nem tudna. 

A Világgazdaság illetékes kormányzati és piaci szereplőktől is érdeklődött a témában és egybehangzóan azzal a reakcióval találkozott, hogy az orosz boltóriás magyarországi megjelenéséről ők is csak a sajtóból értesültek. A lap megkísérelt kapcsolatba lépni a Merével is, de nem járt sikerrel.

További szkepticizmusra ad okot, hogy a Mere ügyeiben egyébként naprakész orosz kiskereskedelmi szaksajtóban sincs nyoma a magyarországi terjeszkedésnek. 

Ezzel szemben az orosz tulajdonosok kivezetik és átnevezik a Mere márkanevet Európában és MyPrice név alatt próbálkoznak megvetni a lábukat. 

Könnyen belátható, hogy ha a Mere brand éppen megszűnik, aligha logikus, hogy Magyarországon ezzel párhuzamosan Mere boltlánc épülne ki.

A Világgazdaságnak nyilatkozó, a kiskereskedelemben járatos források ugyanakkor fentiek fényében sem akarták kategorikusan kijelenteni, hogy a Mere magyarországi terjeszkedése kacsa lenne. Már csak azért sem, mert bő féléves távlatban valóban van nyoma piacszerzési törekvéseknek, igaz, nem Magyarországra vonatkozóan. Tavaly szeptemberben a Lebensmittel Zeitung arról írt, hogy tudomásuk szerint az oroszok feladták a nyugat-európai ambícióikat. 

Viszont Szerbiában és Litvániában jó számokat produkáltak, ezért ezekre az országokra, valamint Kelet-Európára helyezték át a fókuszt. Magyarországon viszont - mivel uniós tagállam - az orosz szankciós politika jóval nehézkesebb üzleti környezetet eredményezne a számukra, mint mondjuk Szerbiában.

De ha ettől is eltekintünk, akkor ott van még a magyar szabályozási környezet, élén a "plázastoppal". Ennek lényege, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál az építés, az átalakítás és minden nem építésiengedély-köteles változtatás (felújítás) is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött. Vagyis ha a Mere komolyan gondolja a kétszáz boltból álló magyar hálózatát, az kis túlzással végeláthatatlan bürokratikus terhet jelentene a számára.