Elrabolták egy vállalat főkönyvelőjét, 50 ezer euró váltságdíjat követelnek érte

Egy érdekes mozzanat a szobából

Szerencsére nem mindennapos eset, hogy egy egyébként az előírásoknak megfelelően működő vállalat szakmailag felkészült, megbízható felelős könyvelőjét elrabolják. Igaz, az sem mindennapos, hogy egy ilyen helyzetben a vállalat dolgozóinak egy 30 perces időkeretű szabadulószobában kelljen helyt állniuk. Pedig most pont ezt történt, legalábbis egy fél órás játék erejéig, a Corvinus Egyetem számviteles szabadulószobájában, amit az Origo az idei Kutatók Éjszakáján próbált ki.

Nem könnyű műfaj a fizikai szabadulószobáké, melyet egyébként afféle - nem is olyan régi, alig két évtizedes múltú - 21. századi eredetű hungarikumként ismer a világ. De mi lehet a nehéz, vagy legalábbis "nem könnyű" ebben a sokak által nagyon kedvelt szórakozási, csoportos kikapcsolódási formában? Az egyik ok a szobákban található: az általában egymásra épülő rejtvények megfejtése, az egyes, fizikai játékelemek jelentőségének felismerése, azok megfelelő használata, nem mindig sikerül minden játékosnak. Az általában 4-6 fővel, egymással együttműködve játszható szabadulószobákban (vannak persze ennél jóval nagyobb létszámmal játszható szobák is) általában mindig vannak jobban teljesítő játékosok, és olyanok is, akik minden igyekezetük ellenére sem tudnak sokat hozzátenni a csapat sikeréhez. Ez a műfajból következő sajátosság persze, semmi több.

A Corvinus Egyetem Kutatók Éjszakája programjai közül a számviteles szabadulószobában járt az Origo Forrás: Origo

A másik ok vagy válaszlehetőség az iménti kérdésre az, hogy a műfaj hihetetlenül gyakran igényli a megújulást, azt, hogy a legújabb szabadulószoba ne a sokadik, a korábbiakhoz teljesen hasonló koncepciójú legyen. A tizenkettedik kulcskeresős-széffeltörős szoba - legyen az bármilyen magas technikai színvonalon megvalósítva - vélhetően csak a nagyon elszánt rajongókat hozza majd lázba. Ugyanakkor a megújulásnál jön a képbe a témaválasztás jelentősége, másképp fogalmazva az, hogy egyébként már ismert szabadulószobás mechanikákra ügyesen ráültetett, szokatlan tematikával friss élményt kínáljanak a játékosoknak. Így volt ez a Kutatók Éjszakájának számviteles szabadulószobájával, de persze a Corvinus Egyetemen berendezett játéknak nem pusztán a szórakoztatás volt a célja.

Mi lehet a kulcs a szobához?

Szabadulószobáról nehéz "spoilerek" nélkül írni vagy képeket bemutatni, azaz úgy, hogy a beszámoló ne áruljon el véletlenül valamilyen fordulatot vagy a rejtélyek megoldását az olvasónak, de meg kell tenni. Már csak azért is, mert ezt a kérést kaptuk a Corvinus Egyetem Számviteli és Jogi Intézetének oktatóitól és munkatársaitól, akik a játékot kitalálták, és akik a Kutatók Éjszakájának tapasztalatai alapján azt a jövőben is felhasználnák. Minden hallgatót azzal tudunk e sorokkal is biztatni: kapjanak az alkalmon, ha lesz lehetőségük kipróbálni a játékot, mert emberrablás miatt számviteli kérdésekkel bíbelődni még a laikusoknak is nagy kalandot - és komoly sikerélményt - jelenthet a Corvinus számviteles szabadulószobájában - leendő szakembereknek pedig annál is nagyobbat.

A szokatlan képvkivágat oka, hogy nem szeretnénk néhány fontos jelet elárulni a szoba rejtélyének megoldásához Forrás: Origo

Elrabolt főkönyvelőt persze mindenki látott már, ha máshol nem is, de maffiafilmben jó eséllyel. Azt viszont vélhetően jóval kevesebben tapasztalhatták meg, hogy egy átgondolt, jól megtervezett, aprólékos koncepcióval a szabadulószobák megszokott mechanikái is újszerűnek, izgalmasnak hatnak. A Corvinus számviteles szabadulószobájának tervezői pedig azt is pontosan tudják, hogy az ördög a részletekben lakozik:

tárgyak okos elrendezései, apró jelzések, szakmai utalások teszik teljessé a "számviteli kaland" kínálta élményt, szó szerint kézzelfoghatóvá a nem is olyan könnyű megoldását a rejtvénynek.

Ez utóbbi, a kézzelfoghatóság lehet egyébként a szabadulószoba kulcsa - már nem a szobából való kijutásé, hanem az élményé, amit az kínál. Sokszor elfelejtjük tudatosítani, hogy a vizualitás - különösen az elektronikus kijelzők kínálta vizualitás - uralta világunkban más érzékszerveink is fontos észlelési, élményszerzési források lehetnek. Bármennyire is furcsának hathat, a szabadulószobák részben épp erre a feledékenységünkre "játszanak rá", már persze nem rossz szándékkal a háttérben. Hanem akként, hogy a szobából való kijutási lehetőség keresése közben a kezünkbe vett tárgyak, jelek, töredékek hozzák mozgásba azokat az intellektuális energiákat, amik révén megértjük a szoba rejtélyét vagy rejtvényeit.

A kézzelfoghatóság, a tárgyak felhasználása ugyanis a jelentéstulajdonítási vágyat ébreszti fel bennünk, és ez megtapasztalható volt a Corvinus számviteles szabadulószobájában is - talán úgy még intenzívebben, hogy nem képzett számviteli szakemberként próbáltuk ki.

A szoba nagyszerűsége épp ebben rejlik: egy látszólag "száraz" témával kínál valódi rejtvényfejtési izgalmakat, valamint tesz szó szerint tapinthatóvá, megfoghatóvá egy, egyébként elvont ismeretanyagra épülő gyakorlatot.

S ennél többet tényleg nem lehet, nem is érdemes arról elárulni.

Egy érdekes mozzanat a szobából Forrás: Origo

A kutatómunka és szakmák válhatnak vonzóvá az élményalapúsággal

De miért fogalmaztunk úgy, hogy a Corvinus szabadulószobája nem pusztán a szórakozásról szól? Tudósnak, kutatónak, vagy épp hivatása iránt elhivatott szakembernek lenni nem hogy nem avittas, régimódi, hanem egyenesen menő dolog. Ehhez a szemléletváltáshoz kellett (és kell is), hogy olyan remek, visszatérő rendezvények keltsék fel a fiatalok érdeklődését a kutatás iránt, mint a Kutatók Éjszakája, ez az Európa-szerte megrendezett ingyenes eseménysorozat a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére.

S ezen a ponton egy gyors, részleteiben nem kifejtett átkötéssel élünk a múzeumpedagógiára, mert gyors konklúziónk szerint számos közös vonása lehet egy-egy új, modern múzeumi koncepciónak, intézménynek, illetve a tudást, és a tudományos életpályát népszerűsítő eseménynek.

Ez pedig a résztvevők bevonása, aktivitásra sarkallása, az élményalapúság megteremtése,

és a fiatalok fogékonyságára való építkezés - annak megragadása, hogy figyelmüket olyan módon és eszközökkel keltsék fel az intézmények, melyek egyébként is megfelelnek érdeklődésüknek.

Ezzel az összehasonlítással persze nem mondtunk újat, hiszen régi felismerésről van szó. Az ugyanakkor mindig megérdemli a figyelmet, ha ennek a megközelítésnek egy remekbe szabott megvalósításával lehet találkozni, ahogy ez a Corvinus számviteles szabadulószobájának esetében is történt a Kutatók Éjszakáján.