Katasztrofális hatása lehet Dél-Európa turizmusára az extrém hőségnek

Görögország, tűz, Rodosz, 2023.július.25.,
A fire fighting aircraft drops water over a wildfire close to village of Vati in the southern part of the Greek island of Rhodes, about 70 km southwest of the capital city on July 25, 2023. Some 30,000 people fled the flames on Rhodes at the weekend, the country's largest-ever wildfire evacuation as the prime minister warned that the heat-battered nation was "at war" with several wildfires and spoke of three difficult days ahead.. (Photo by Spyros BAKALIS / AFP)
Vágólapra másolva!
A klímaváltozás hosszú távon teljesen átalakíthatja a közel kétezer milliárd eurós turisztikai iparágat Európában. Az úticélok szezontól és időjárástól függően egyre inkább eltolódhatnak kontinensünk déli része felől az észak-európai desztinációk felé. Ez hatalmas bevételkieséssel jár majd a fejlett turisztikai iparággal rendelkező déli országok számára, míg északon még nincsenek felkészülve nagyobb mennyiségű turista fogadására.
Vágólapra másolva!

A forró nyár kemény csapást mért elsősorban a dél-európai országok idegenforgalmára, az ágazatnak a koronavírus-járványból felépülve extrém hőhullámokkal, erdőtüzekkel, valamint az ezek elől menekülő turisták tömegével kellett szembesülnie. Az éghajlatváltozás hatásai a jövőben valószínűleg erősödni fognak, az ágazatnak pedig sürgősen alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.

A klímaváltozás hatásai Európa turizmusára

A klímaváltozás hatásait jó szemlélteti egy még 2019-ben született tanulmány, amely szerint Madrid éghajlata 2050-ben az észak-afrikai Marrákesére fog hasonlítani, London inkább Barcelonára, Stockholm pedig Budapestre – még a párizsi egyezményben kitűzött, 2 Celsius-fokos célérték megtartásával is.

Ez nagyban befolyásolná az európai utazási és idegenforgalmi ágazatot, amely tavaly 1,9 ezermilliárd euróval járult hozzá a GDP-hez.

Dél-Európában ennek hatását már most meg lehet tapasztalni. A hétvégén mintegy 19 ezer embert kellett evakuálni a görögországi Rodosz szigetéről, miután az erdőtüzeket nem tudták megfékezni. Pár év alatt a kontinens biztonságos, jól ismert turistaközpontjai teljesen átalakultak, és természeti katasztrófák fenyegetik őket.

Hatalmas csapást mérnek az európai turizmusra az extrém hőhullámok Forrás: AFP/Spyros Bakalis

Bár a becslések szerint Európa idegenforgalmi ágazata 2032-ig évente átlagosan 3,3 százalékkal fog növekedni, a szélsőséges időjárási jelenségek dél-európai gyakorisága a kontinens északi úti céljai felé terelheti az utazókat.

Dél-Európából észak felé indulnak a turisták

Egyes kutatók szélsőséges forgatókönyveket modelleztek, hogy felmérjék a gazdaság különböző részeire gyakorolt hatásokat. Az Európai Bizottság idén közzétett jelentése szerint egy 4 Celsius-fokos felmelegedést elérő világban az ökológiai összeomlás mellett például a görög Jón-szigetekre irányuló turizmus több mint 9 százalékos visszaesését eredményezné. Ugyanezen a forgatókönyv szerint viszont a nyugat-walesi turizmus mintegy 16 százalékkal növekedne.

Ez az eltolódás csapás lesz azon országok számára, amelyek gazdasági növekedése nagymértékben függ a turizmustól. Az ágazat 2021-ben 14,9 százalékkal járult hozzá Görögország bruttó hazai termékéhez, míg Olaszországban és Spanyolországban 9,1, illetve 8,5 százalékkal - írja a Bloomberg nyomán a Világgazdaság.

A turisták azonban a nyári hónapokban kénytelenek lesznek a hőhullámok elől északabbra menekülni, a dél-európai nyaralások pedig valószínűleg inkább a tavasz és őszi időszakokra csúsznak át, ezzel jelentősen átalakítva a Földközi-tenger nyaralási szezonjait.

S míg Dél-Európában a nyári szezon hiányzó turistái fognak súlyos problémát okozni az iparágnak, északon nagy valószínűséggel a túlzott érdeklődés jelenthet gondot az olyan célpontokon, ahol még nincsenek felkészülve a közelgő emberáradatra.

További részleteket ide kattintva olvashat.