Elmondta az Agrárkamara, milyen termés várható idén cseresznyéből

A jó években mintegy 12-13 ezer tonna a termés, idén ennek csak 50-60%-ával számolnak a szakemberek

Az átlagosnál jóval kevesebb cseresznye terem idén, a tavaszi fagyok elvitték a termés 40-50 százalékát, emellett az elmúlt hetek nagy esőzései miatt sok érett gyümölcs megrepedezett. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szorgalmazza a – 2000-es évek elején gyakorlatilag megszüntetett – nemesítés, a fajtakísérletek, a kataszteri rendszer újraélesztését, a változó magyarországi időjárást bíró fajtakínálat kialakítását és használatát, a hazai klímára nem alkalmas mediterrán fajták helyett.

Mintegy 2.700 hektáron termesztenek cseresznyét hazánkban. Területi eloszlásban Pest és Heves vármegye kiemelkedik 500 hektár feletti termőterülettel, de jelentős területek vannak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében is. A jó években mintegy 12-13 ezer tonna a termés, idén ennek csak 50-60 százalékával számolnak a szakemberek, a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális a helyzet.

Az idei cseresznyeszezon már megkezdődött a korai fajtákkal. A termőhelyek döntő többségén jelentős a kár, de a június közepe után érő fajtáknál is kisebb kieséssel számolnak.

A vásárlók jellemzően a nagy méretű, 28 mm feletti, ropogós cseresznyét keresik, a késői érésű fajták július közepéig is elérhetők.

A jó években mintegy 12-13 ezer tonna a termés, idén ennek csak 50-60%-ával számolnak a szakemberek Forrás: NAK/Zsocc

Sajnálatos, hogy az EU-csatlakozás utáni pár évben megszűntették hazánkban a fajtakísérleteket, valamint a kataszteri rendszert. Utóbbi miatt nem kontrollálható, hogy adott helyre megfelelő gyümölcsfajok és fajták kerüljenek telepítésre, illetve adekvát gazdasági és technológiai javaslatok tételére sincs lehetőség. A magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak – de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek. Így évről évre szaporodnak a tavaszi fagykárok.

A NAK idén elindít egy szakmai rendezvénysorozatot, ahol számos fontos gyümölcsfaj kapcsán releváns tájékoztatást ad a gazdáknak,

a következő években várható ültetvénytelepítési pályázatokra is felkészítve őket. Az első ilyen rendezvény – június 15-én – a cseresznye témája köré épül, ahol a szervezők szeretnék ráirányítani a gazdálkodók figyelmét, hogy ne csak a koraiságra törekedjenek, mivel azon fajtáknál nagyobb a fagykockázat, hanem a közép és kései fajtákra is fókuszáljanak.

Továbbá a sok eső az érő gyümölcsöknél repedéshez vezethet, másrészt a növényvédelmi költségek is magasabbak lehetnek. A cseresznyénél fóliával fedett háló is segíthet, aminek állami támogatása is megfontolandó. Ugyanis a termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt lehet az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházásokat.

Ahogy idén is, az elmúlt hat évből négyben a tavaszi fagyok tönkretették a hazai gyümölcstermesztés jelentős részét (köztük: kajszi, őszibarack, cseresznye, illetve valamelyest meggy, szilva, körte, alma; leginkább a korai fajtákat érintően). A NAK partner szervezetekkel együtt javaslatot készített arra, hogy milyen lépésekre lenne szükség a kockázatok mérsékléséhez.