Több élelmiszert pazarolnak el az EU-ban, mint amennyit behoznak

Michael Kleeb, an employee of recycling firm Alba, checks food waste for contaminants such as plastics and paper, under Potsdamer Platz, Berlin, Germany, 3 March 2015. Around 60 per cent of waste from the shops, restaurants and hotels at Potsdamer Platz are recycled. Photo: Stephanie Pilick/dpa

Egy friss jelentés szerint az Európai Unió országai több élelmiszert pazarolnak el egy évben, mint amennyit importálnak. A kutatók szerint a mezőgazdasági üzemekben történő pazarlás még az élelmiszerinflációt is képes lenne visszaszorítani.

Az Európai Unió országai évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert pazarolnak el, ami a korábbi becslések kétszerese. Mi több, ez 15 millió tonnával több, mint az EU élelmiszerimportja – írja a The Guardian.

A jelentés szerint csak az EU-ban elpazarolt búza mennyisége Ukrajna búzaexportjának nagyjából felét, az EU egyéb gabonaexportjának pedig a negyedét teszi ki.

Frank Mechielsen, a kutatást jegyző Feedback EU igazgatója szerint a magas élelmiszerárak és a megélhetési válság idején egyenesen „botrányos", hogy az EU több élelmiszert pazarol el, mint amennyit importál. Hozzátette, az EU-nak kötelező érvényű célokat kellene kitűznie, hogy 2030-ra a felére csökkentse az élelmiszerpazarlást. Ezeknek a céloknak a kitűzése várhatóan idén meg is történik.

A döbbenetes mértékű pazarlás egyik oka, hogy

az agrár-élelmiszeripar történelmileg előnyösebbnek tartotta a pazarlást, mint a hatékonyság növelését

– hangsúlyozta Olivier De Schutter, a fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület társelnöke és az ENSZ különelőadója. Hozzátette, az élelmiszerlánc mindkét végén drága a pazarlás csökkentése, és

nyereségesebb több élelmiszert eladni az embereknek annál, mint amennyire szükségük van.

A szavatossági időt is úgy határozzák meg, hogy ez az embereket szinte kötelezi arra, hogy többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani – emelte ki De Schutter.

Elképesztő mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik az Európai Unióban Forrás: NurPhoto via AFP/Vyacheslav Madiyevskyy/Ukrinform/NurPhoto/Vyacheslav Madiyevskyy

Piotr Barczak, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) vezető politikai tisztviselője elmondta, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai keretében valamennyi uniós ország elkötelezte magát az élelmiszerpazarlás felére csökkentése mellett.

Közel 10 évvel később azonban nem sokat értek el, az Unióban még mindig hihetetlenül nagy mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik

– tette hozzá.

Noha a 2020-as hivatalos adatokat még nem tették közzé, a szakértők úgy számoltak, hogy 90 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezhetett az elsődleges termelésben. Ez háromszor több, mint a háztartásokhoz köthető élelmiszerhulladék. Ráadásul ezek jelentős része nem kerül hivatalos nyilvántartásba. Az uniós hulladékszámítások ugyanis általában nem tartalmazzák a gazdaságokban betakarítatlanul hagyott, fel nem használt vagy eladatlan élelmiszereket.

A szakértői becslések szerint

az EU élelmiszertermelésének nagyjából 20 százaléka megy évente kárba, ami évente 143 milliárd eurós költséget jelent a vállalatoknak és a háztartásoknak.

Mindeközben minden második nap nagyjából 33 millió ember nem jut hozzá minőségi élelmiszerhez a régióban. Emellett az élelmiszerpazarlás az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásának legalább 6 százalékáért felelős.