Lakáshitelünk törlesztésében is segíthet az önsegélyező pénztár - MNB Pénzügyi sarok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „Olvastam, hogy az egészségpénztáramon keresztül is törleszthetem a lakáshitelem, ez igaz? Hogyan működik pontosan, megéri?" (N. Vince, Budakeszi). Válaszol dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese.

A lakáshitel törlesztőrészletének fizetése valóban lehetséges, de nem egészségpénztári, hanem önsegélyező, vagy egészség- és önsegélyező pénztári egyéni számláról. Az önkéntes pénztáraknak négy típusa van, amelyet az állam adókedvezménnyel támogat: a nyugdíj-, az egészség-, az önsegélyező, valamint az egészség- és önsegélyező pénztár. Ez utóbbi egy intézményen belül nyújthat önsegélyező pénztári és egészségpénztári szolgáltatásokat. Míg a nyugdíjpénztárak a nyugdíjcélú, az egészségpénztárak az egészségügyi célú öngondoskodást segítik elő, addig az önsegélyező pénztáraknak egyéb, széles szolgáltatási köre van. Az itt gyűjtött pénzünkből meghatározó életeseményeinkhez (például gyermek születése) egyszeri nagyobb összegű, vagy kisebb, de rendszeres kifizetés, azaz (ön)segély kérhető.

A lakáshitel-törlesztéstől kezdve többek közt az otthont ért tűz- és viharkárok kijavíttatásán át akár az átmeneti munkanélküliség idejére a kiesett jövedelmet pótló járadék is igényelhető a saját magunk vagy a munkáltatónk által teljesített korábbi befizetésekből.

A pénztáraknál a tagdíjbefizetések után – akár egyéni akár munkáltatói befizetésről van szó – 20 százalék, de maximum évi 150 ezer forintnyi visszatérítés jár a személyi jövedelemadóból, ha pedig legalább két évre lekötjük az egyenlegünket vagy annak egy részét, akkor a lekötött összegre egyszeri 10 százalékos adóvisszatérítés igényelhető (ennek összege is beleszámít az évi 150 ezres limitbe, a visszatérítést a következő évben a pénztári számlára utalja a NAV).

Az önsegélyező szolgáltatások igénybevétele eltér az egészségpénztáriaktól. A legfontosabb különbség, hogy önsegélyező célra csak a már legalább 180 napja a pénztári számlánkon lévő pénz használható.

Célszerű tehát a kifizetési igényeinket megelőzően legalább ennyivel belépnünk az adott önkéntes pénztárba és a juttatások fedezetéül szolgáló tagdíjat is be kell eddig fizetnünk (nekünk vagy a munkaadónknak). Ezután a féléves határidő után nyílik lehetőség a szolgáltatások igénybevételére. Figyeljünk továbbá arra is, hogy a kifizetési igény igazolására szolgáló iratokat (számlák, okiratok), azok kiállításától számítva 120 napon belül az igényléshez csatolva benyújtsuk az adott pénztárhoz!

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A lakáshitel törlesztésére havonta igényelhető szolgáltatás (a fentebb említett 180 napos egyenlegünk terhére), mely a pénztáraknál legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százaléka – jelenleg 30 ezer forint – lehet, és nem haladhatja meg a törlesztés összegét. A szolgáltatást az a pénztártag igényelheti, aki a lakáshitel adósa és igazolt módon törleszti azt. További előny, hogy olyan házaspárok esetén, ahol a hitelt közösen vállalták, mindkét fél pénztári számlájáról igénybe vehetik ezt a szolgáltatást, fejenként legfeljebb a törlesztés, illetve a jogszabályi maximumösszeg felének erejéig. Ők tehát így havonta együttesen akár 60 ezer forintot is törleszthetnek a pénztárakból ugyanazon hitel kapcsán.

Konkrét példával élve, ha a lakáshiteltörlesztő részletünkből egy évben minden hónapban 30 ezer forintot akarunk a pénztári számlánkról fizetni, akkor az összesen 360 ezer forint. Ha ezt az összeget az év során befizetjük a pénztárba, ezért 72 ezer forint adóvisszatérítés (a 360 ezer forint 20 százaléka) jár, ami egy 15 éves hitelnél már jelentős összeg, összesen 1,08 millió forint, ha minden évben élünk ezzel a lehetőséggel.

Egyes munkáltatók lehetővé teszik, hogy a munkavállaló részben vagy egészben cafeteriából fizesse be a pénztári számlájára a lakáshitel törlesztésére szánt összeget, amely befizetés után a fentebb ismertetett adóvisszatérítéssel is élhet, majd onnan törleszthesse lakáshitel-részletét.

Pénztárválasztás előtt tájékozódjunk, mert nem minden intézmény kínálja mindegyik szolgáltatást és azok feltételei is eltérhetnek! Figyeljünk arra is, hogy az egészség- és önsegélyező pénztárak jellemzően a tagdíj 4-8 százalékát kitevő költséget vonnak le a működés finanszírozására (az éves befizetés összegétől függően), s esetleg pár ezer forintos terhe lehet a be- és kilépésnek is.

a szerző dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese