Miközben a zöld energia támogatói elsősorban a fosszilis energiatermelés károsanyag-kibocsátásának csökkentésére fókuszálnak, továbbra is vakfolt marad a megújuló energiaforrások kihasználásának hatalmas nyersanyagigénye – írja a Mining.com.
Az ENSZ számításai szerint a megújulók szerepe a világ minden régiójában nőni fog.
A zöld energia ezzel 2050-re már 75 százalékos részesedést szerezhet a globális energiatermelési mixben – szemben a 2020-as 25 százalékkal.
Ez pedig elsősorban a nap- és a szélenergia globális előretörését jelenti.
Legutóbb a Fitch Ratings elemzése világított rá arra, hogy mekkora problémát okozhat, ha a világ nem fordít kellő figyelmet a megújulók nyersanyagigényére.
Az elemzés rámutatott, hogy a szén- és gázalapú energiatermelésnek például elhanyagolható fémigénye van a szél- és a napenergiához képest – elsősorban rezet és alumíniumot használnak fel ezekhez.
A földi szélenergia együttes réz- és alumíniumigénye (az energiatermelési kapacitáshoz viszonyítva) azonban már eléri a megawattonkénti 5000 kilogrammot. Ennél azonban közel háromszor nagyobb fémigénye van a tengeri szélerőműveknek. Utóbbi esetében a réz a legfontosabb fém, de alumíniumra, cinkre, valamint ritkaföldfémekre is nagy szükség van hozzájuk.
A napenergia esetében pedig a fémigény a megawattonkénti 20.000 kilogrammot is meghaladja. Itt az alumínium játssza a legfontosabb szerepet, de ugyancsak fontos a réz, a szilikon, valamint a cink.
Következésképpen, a zöld energiára történő globális átállás a bányaszektorra is jelentős hatással lesz a következő évtizedekben. Az emberiségnek pedig meg kell oldania, hogy legyen elegendő és fenntarthatóan kinyerhető nyersanyag az átálláshoz.