Teve az aranynál, hajó a szénbányában

Zhúr, a jégbefagyott farkaskölyök.

A bányászok elsősorban fémeket, drágaköveket vagy üzemanyagnak való szén-hidrogén-forrásokat keresnek a földben, de előfordul, hogy a bányák mélyéről olyan különlegességek is előkerülnek, mint ősi kutyák vagy hadihajók.

Kanadától Szerbiáig, a világ minden tájára igaz, hogy a bányákban talált különleges leletek hozzásegítik az emberiséget ahhoz, hogy megismerje, milyen volt az élet a Földön akár több ezer évvel ezelőtt.
Miközben a bányászok elsősorban fémeket, drágaköveket vagy másfajta nyersanyagokat keresnek, a Mining.com összegyűjtötte, melyek voltak a legfurcsább kincsek, amelyeket a bányák mélyén találtak eredeti céljaiknak szentelt erőfeszítéseik között.

Csatahajó a szénbányában

2012-ben archeológusok dolgoztak a Szerbia keleti részén fekvő Kostolac szénbányában, amikor legalább öt gyapjas mamut csontjait fedezték fel. Kostolac azonban nem csak ezzel került a címlapokra. Nyolc évvel később egy újabb régészeti felfedezéssel felhívta magára a figyelmet a bánya, ám ekkor három hajóroncsot találtak a területen.

Ezt már bányászok fedezték fel, és a becslések szerint a leletek legalább 1300 évesek voltak.

A szakemberek szerint a római hadihajók a Viminacium városának közelében állomásozó hadihajó-flotta részét képezhették. A több méteres sár és agyag alá temetett ősi folyómederben a legnagyobb hajó több mint 15 méter hosszú volt, a kapacitását pedig 30-35 fős legénységre becsülték. A két kisebb hajó viszont megegyezik a szláv csoportok által használt hajókról ismert leírásokkal, amelyekkel a katonák áthajóztak a Dunán, és megtámadták a római határt.

Jégkorszaki kutya

2016-ban Neil Loveless, a Favron Enterprise bányásza Kanadában dolgozott a Klondike aranymezőkön, amikor felfedezett egy majdnem tökéletes állapotban konzerválódott nőstény szürkefarkas kölyköt, amely feltehetőleg 57 ezer éve pusztult el.

Zhúr, a jégbefagyott farkaskölyök Forrás: https://www.cbc.ca/news/canada/north/yukon-ice-age-wolf-pup-research-paper-1.5847730

A helyi őslakosok által Zhùrnak nevezett farkaskölyök majdnem 100 százalékos sértetlensége pedig lehetővé tette, hogy a kutatók betekintést nyerjenek nemcsak az életkorába, de a lazacevő táplálkozásába is. Nem mellékesen pedig az is kimutatható volt, hogy Zhùr populációja végül kipusztult, és egy másik lépett a helyébe.

Ősi macska

2011-ben szintén a kanadai Yukon területén található Dawson City közelében, a Dominion Creek bányatelepen dolgozó négy bányász véletlenül rábukkant egy 47,5 ezer éves csontra. Kezdetben azt gondolták, hogy az egy kis oroszlán csontszerkezetének a része lehet, majd később egy kardfogú macskához tartozóként azonosították a leletet.

A jégkorszak előtt élt állat teljes DNS-ének feltérképezése után, 2020-ban, a Koppenhágai Egyetem tudósai a kardfogú macskafélékről is többe tudhattak meg.

Kiderült például, hogy az állatok nemcsak profi vadászok voltak, de nagyon jó nappali látással rendelkeztek, és összetett társas viselkedést mutattak.

A kövületből levont másik fontos következtetés az volt, hogy a macska szülei egymással csak távoli rokonságban álltak, vagyis az állatfaj populációja sokkal nagyobb volt, mint azt a tudósok korábban gondolták.

Teve a hideg északon

Ross MacPhee, az Amerikai Természettudományi Múzeum munkatársa 2008-ban a kanadai Hunter Creek-i aranybányában végzett terepmunkát, amikor talált néhány különös kinézetű csontot. Mint kiderült, a csontok egy ritka nyugati teve maradványai, amely 75-130 ezer évvel ezelőtt élt.

Nemcsak nyersanyagokat, de régészeti kincseket is rejtenek magukban a bányák Forrás: Biosphoto via AFP/Jean-Philippe Delobelle

A csontban megőrződött DNS-minta kiváló forrás volt a kutatók számára, hogy rekonstruálni tudják a nyugati teve családfáját, amely Észak-Amerikában élt,

és nagyjából 13 ezer éve halt ki, ahogy az éghajlat melegedésnek indult, a környezet pedig megváltozott.

A kutatások egyébként azt is kimutatták, hogy a nyugati tevék közelebbi rokonságban álltak az általában sivatagi területen élő dromedárokkal és baktriai tevékkel, mint a lámákkal vagy az alpakákkal – mely utóbbiak napjainkban csak Dél-Amerikában élnek.

Halak és kincsek

Japán tudósok 2020-ban felfedezték, hogy a Minami-Tori-sima sziget közelében található ritkaföldfémek lelőhelye különös kapcsolatban áll a megkövesedett halakkal.

Csont- és fogtöredékek vizsgálatával kimutatták ugyanis, hogy

34,5 millió évvel ezelőtt az ősi globális klímaváltozás, illetve egyes tenger alatti geológiai folyamatok bizonyos helyekre terelték a halpopulációkat.

A halak maradványai aztán megkövesültek, és értékes elemeket halmoztak fel.

Lényegében a maradványok koncentrált lerakódásaivá váltak egyes ritkaföldfém elemeknek. A fémek tehát felhalmozódtak a kövületekben, és így a több millió éves halak maradványai „kincsesbányákká" változtak.