Soha nem volt akkora a szén miatti károsanyag-kibocsátás, mint tavaly

HUAINAN, CHINA - JUNE 16: A Chinese state owned coal fired power plant is seen near a large floating solar farm project under construction by the Sungrow Power Supply Company on a lake caused by a collapsed and flooded coal mine on June 16, 2017 in Huainan, Anhui province, China. The floating solar field, billed as the largest in the world, is built on a part of the collapsed Panji No.1 coal mine that flooded over a decade ago due to over-mining, a common occurence in deep-well mining in China's coal heartland. When finished, the solar farm will be made up of more than 166,000 solar panels which convert sunlight to energy, and the site could potentially produce enough energy to power a city in Anhui province, regarded as one of the country's coal centers. Local officials say they are planning more projects like it, marking a significant shift in an area where long-term intensive coal mining has led to large areas of subsidence and environmental degradation. However, the energy transition has its challenges, primarily competitive pressure from the deeply-established coal industry that has at times led to delays in connecting solar projects to the state grid. Chinaâs government says it will spend over US $360 billion on clean energy projects by 2020 to help shift the country away from a dependence on fossil fuels, and earlier this year, Beijing canceled plans to build more than 100 coal-fired plants in a bid to ease overcapacity and limit carbon emissions. Already, China is the leading producer of solar energy, but it also remains the planetâs top emitter of greenhouse gases and accounts for about half of the worldâs total coal consumption. (Photo by Kevin Frayer/Getty Images)

Soha nem látott szintre emelkedett 2021-ben az energiaiparhoz köthető szén-dioxid-kibocsátás a világban. Ahogy ugyanis a globális gazdaság növekedése lendületesen elkezdett talpra állni a koronavírus-járvány nehézségeiből, a világ energiaigénye is megemelkedett.

A világ energiaiparral összefüggő szén-dioxid-kibocsátása tavaly 6 százalékkal 36,3 milliárd tonnára emelkedett, ami a történelemben soha nem látott magas szintnek számított.

Ahogy ugyanis a globális gazdaság lendületesen elkezdett talpra állni a koronavírus-járvány okozta nehézségekből, úgy nőtt meg erőteljesen az energiaigény is

– derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentéséből.

Az energiakereslet bővülését a gazdasági növekedés mellett időjárási és piaci körülmények is fokozták – elsősorban a földgáz jelentős drágulása. Ennek eredményeként pedig úgy nőtt meg a súlyosan szennyező szén iránti igény, hogy közben a megújuló energiaforrások termelése is soha nem látott ütemben erősödött.

Ezt támasztja alá, hogy

a szén felelt tavaly a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 40 százalékáért, és a 15,3 milliárd tonnás szinttel mindenkori csúcsot is döntött

– meghaladva a 2019-ben mért 7,5 milliárd tonnát. Emellett 10,7 milliárd tonna emisszió származott a kőolaj felhasználásából, ami viszont jelentősen elmaradt a járvány előtti mértéktől. Ennek elsődleges oka, hogy épp a járvány miatt korlátozottak voltak a közlekedési lehetőségek, elsősorban a légiközlekedésben.

Mindezzel párhuzamosan viszont a megújuló energiaforrások és az atomenergia maga mögé szorította a szén részarányát a globális energiatermelésben. Tavaly a megújulók ugyanis mindenkori csúcsra értek, meghaladva a 8000 terawattórás szintet. A szél- és a napenergia termelése 270, illetve 170 terawattórával bővült 2021-ben a megelőző évhez képest.

Összességében a globális szén-dioxid-kibocsátás megemelkedését jelentős részben Kína fűtötte, ahol az emisszió 2019 és 2021 között 750 millió tonnával emelkedett.

Kína volt egyébként az egyetlen nagy gazdaság a világon, amely 2020-ban és 2021-ben is gazdasági növekedést ért el. A kínai kibocsátás jelentőségét jól mutatja, hogy a világ második legnagyobb gazdasága egyedül bőven ellensúlyozni tudta a Föld országainak összesített kibocsátás-csökkenését. Csak tavaly a kínai emisszió 11,9 milliárd tonna volt, ami a globális kibocsátás 33 százalékát tette ki.

Indiában ugyancsak jelentősen megemelkedett a szén-dioxid kibocsátása, meghaladva a 2019-es szintet – a növekedést elsősorban az áramtermeléshez szükséges szénfelhasználás generálta. Az országban ráadásul a széntüzelés mindenkori csúcsra ugrott 2021-ben, részben a megújulók térnyerésében tapasztalt lassulás miatt.

A fejlett gazdaságokban mért adatok azonban arra utalnak, hogy az emisszió tartósan csökkenő trendet mutat. Ebben az országcsoportban ugyanis a gazdasági növekedés igen erőteljes volt 2021-ben, a szén-dioxid-kibocsátás azonban ennél sokkal kisebb ütemben bővült.

Az Egyesült Államok emissziója például 4 százalékkal elmaradt a 2019-es szinttől, míg az Európai Unióban 2,4 százalékos volt a csökkenés.

Japánban 2020-ban 3,7 százalékkal zsugorodott az emisszió, és tavaly mindössze 1 százalékkal nőtt.

Végül az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás a fejlett gazdaságokban átlagosan 8,2 tonnára csökkent, noha jelentős eltérések mutatkoztak az egyes államok között.