Szijjártó Péter: Két hatalmas beruházási rekorddöntés történt tavaly

Budapest, 2020. november 8. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Edgars Rinkevics lett külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón Budapesten, a külügyminisztériumban 2021. november 8-án. MTI/Illyés Tibor

Miközben a világgazdaságból érkező hírek szinte kizárólag negatívak voltak tavaly, "mi két hatalmas, beruházásokkal kapcsolatos rekordot is megdöntöttünk" - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségimédia-bejegyzésében.

A tárcavezető kifejtette: a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül összesen 1886 milliárd forintnyi (5,3 milliárd eurónyi) beruházás Magyarországra hozataláról született megállapodás, amire korábban még soha sem volt példa. Mindezekhez a beruházásokhoz a kormány 270 milliárd forint (766 millió euró) támogatást nyújtott - tette hozzá. Emellett megdőlt a valaha volt legnagyobb magyarországi zöldmezős beruházás rekordja is: a koreai SK Innovation ugyanis 680 milliárd forintért épít elektromos akkumulátorgyárat Iváncsán.

Közölte: a nagyberuházásokért különösen éles verseny zajlott tavaly, hiszen

a világjárvány okozta gazdasági válság miatt minden nemzetgazdaság szomjazta a jó híreket és a munkahelyteremtést.

Ebből a szempontból is kiemelkedik, hogy tavaly nyolc, 100 millió eurónál nagyobb beruházásról született döntés: a koreai SK Innovation mögött a szintén koreai Eco Pro végzett a második helyen, harmadik pedig a minden idők legnagyobb hazai török beruházását megvalósító Sisecam lett - sorolta.
Azt írta, a három keleti nagyvállalatot nyugatiak követik a negyediktől a hetedik helyig: az amerikai Beckton Dickinson, a dán Lego, a német Bosch, valamint a Vitesco, s a Pick révén egy magyar vállalat is magának mondhat egy 100 millió eurónál nagyobb beruházást.

Szijjártó Péter kitért rá:

aki figyelemmel követi a világgazdaság változásait, láthatja a Kelet szerepének jelentős erősödését, a világon végrehajtott beruházások többségét ma már a keleti tőke finanszírozza. Magyarország éppen időben, 2010-ben indította a keleti nyitás stratégiát, amelynek köszönhetően sokszor nálunk nagyobb és erősebb nyugat-európai országok elől tudjuk elcsípni a nagy keleti vállalatok beruházásait"

- fogalmazott.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: MTI/Illyés Tibor

Tavaly a hazánkba dedikált beruházási érték 60 százaléka keletről érkezett, 2019 után ismét a koreaiak végeztek az első helyen. Viszont az is jól látszik, hogy az európai gazdaság gerincoszlopát adó német ipar "továbbra is jól érzi magát hazánkban": a legtöbb beruházási projekt (24 az összesen 96-ból) német vállalatokhoz köthető - mutatott rá.

A miniszter kiemelte: "az elmúlt tizenkét év patrióta gazdaságpolitikája nyomán" a magyar vállalatok is egyre erősebbek, a második legtöbb beruházási projekt (14) esetében magyar vállalatokkal jött létre támogatási megállapodás.

Fontos előrelépés látható a földrajzi kiegyensúlyozottság tekintetében, egy kivétellel minden megyébe érkezett legalább két jelentős beruházás tavaly, sőt a megyék rangsorában három keleti megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar a második, harmadik és negyedik helyet foglalják el.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: "ez a nagy siker a magyar emberek sikere", a kiválóan teljesítő magyar munkaerő mindig az egyik legfontosabb szempont a beruházások esetében. Ez kiegészülve a folyamatosan csökkenő adóteherrel, a fejlődő infrastruktúrával, az egyre hatékonyabb felsőoktatással és a politikai stabilitással, Európa egyik legvonzóbb beruházási célpontjává tette Magyarországot - zárta sorait a miniszter.