A kormány a családokat védi az üzemanyagok árplafonjával

object, fuel, oil, tank and transport concept - close up of hand holding gasoline hose at gas station

A gazdaság működése és az infláció megfékezése miatt döntött úgy a kormány, hogy árplafont vezet be az üzemanyagoknál, a lépés kedvező helyzetbe hozza a családokat is - mondta a Magyar Nemzet pénteki számában megjelent összeállításban a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva arról beszélt, hogy a kormány sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően a benzináremelést is könnyebben kigazdálkodhatja a társadalom. Szerinte a kormány a lehető legalacsonyabban tartja az üzemanyagok jövedéki adóját, miközben az Európai Unió adóemelést várna el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikája alapján a hazai üzemanyag-forgalomra egyelőre nem gyakorolt különösebb hatást a világpiac folyamatainak alakulása, az árak emelkedése - tette hozzá, kiemelve,

több benzin fogyott a járvány előtti év, vagyis 2019 szeptemberének végéhez képest is, a gázolajnál még ennél is nagyobb a növekedés.

Izer Norbert arról is beszélt, hogy az utóbbi időben nemcsak a benzin ára emelkedett, hanem nőtt a magyar átlagbér is. Rámutatott: 2004-ben az átlagfizetésből 362 liter üzemanyagot lehetett vásárolni, 2010-ben 415 litert, 2021 augusztusában pedig az akkori 283 ezer forintos átlagbérből 623 liter benzint.

480 forintos árral számolva 591 literre lehet elég a jelenlegi nettó átlagfizetés Forrás: pixabay.com

A lap kiszámolta: az árplafon november 15-i bevezetése után, 480 forintos árral számolva, 591 literre lehet elég a jelenlegi nettó átlagfizetés.

A politikus szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy a lehető legalacsonyabban tartsa az üzemanyagárakat.

Példaként mondhatom, hogy Magyarország - az EU-ban egyedülálló módon - csökkentette az üzemanyagok adóját:

április 1-jétől a gázolaj esetében literenként tíz forinttal, a benzinnél literenként öt forinttal mérséklődött a jövedéki adó" - fogalmazott az államtitkár, aki kritizálta az Európai Unió gyakorlatát, amely meghatározza, hogy a tagállamoknak mennyi pénzt kell beszedniük jövedéki adóként az üzemanyagok kereskedelme után, de nem veszi figyelembe az unión belüli kereseti eltéréseket, az életszínvonalbeli különbségeket.

"Ez pedig - különösen a jelenlegihez hasonló világpiaci folyamatok, drágulás idején - rendkívül méltánytalan a közép-európai tagországok állampolgáraira nézve" - tette hozzá, kiemelve, az EU a mostaninál is magasabb jövedéki adót vár el Magyarországtól. A benzinnél például a jelenlegi 120 forint helyett 129 forintos jövedéki adót szorgalmaz literenként.