Elképesztő ütemben fejlődő piac Magyarországon a kisállat-eledeleké. Az adatok szerint Magyarországon nagyjából 2,3 millió macska, valamint 2 millió kutya él, Európában 110, illetve 90 millió. Kisállat a magyar háztartások harmadában található, az európaiaknál ennél is magasabb, 38 százalék ez az arány.
Kutyásak is és macskásak is a magyarok kisállattartás vonatkozásában – más európai országokban inkább az egyik vagy másik a jellemző –, ennek pedig egyik gyakorlati jelentősége, hogy itthon az állateledellel táplált macskák aránya 40,7 százalék, míg a kutyáké 40,5 százalék.
Azaz: kicsivel több macska eszik direkt a számukra készített élelmet, mint kutya. Érdemes ezt lefordítani a számok nyelvére:
Magyarországon mintegy 120 milliárd forintos piacot jelent évente a kisállat-eledelek forgalma, és egészen biztos, hogy ez nem a csúcs, egyes becslések szerint tíz év múlva ennek a duplájára is nőhet.
„Folyamatosan, évek óta bővül a piac Magyarországon, ez az állateledeleket előállító cégeknek, és így nekünk is kedvező. A másik fontos mutató, hogy az állatok táplálásában hány százalékot képvisel az iparilag előállított állateledel. Erre van egy úgynevezett kalorifikus lefedettségi mutatónk. Ezt úgy kell értelmezni, hogy ha az összes kisállat állateledelt enne, akkor az lenne a 100 százalék. Magyarországon ez a szám kutyáknál alacsonyabb, 40 százalék körül mozog, macskáknál némileg magasabb. Ez azért érdekes, mert például Ausztriában, Csehországban ez a szám 80 százalék fölötti a macskáknál. Mindebből viszont látható: a jelenlegi helyzet óriási növekedési potenciált jelent."- mondta el az Origónak Hanzel Lajos, a Nestlé Hungária Purina üzletágának vezetője.
Nem feltétlenül közismert, de Magyarországon nem pusztán az állateledelek piaca óriási – és lesz évről évre nagyobb –, hanem az ország gyártókapacitásai is rendkívüliek. Nem pusztán európai, de nemzetközi viszonylatban is igaz ez. A kiskereskedelmi forgalomban kapható állateledelek java része márkázott termék, de jelentős arányban forognak a saját márkás termékek, főleg a nagy kiskereskedelmi láncok színeiben. Ugyanakkor előállításban is rendkívüli termelési kapacitás összpontosul idehaza.
Egyedül a Nestlé 50 milliárd forintos, 2020-as büki beruházása mutatja, mekkora volumenről beszélhetünk. Ezt a cég a növekvő külföldi és hazai igények miatt vállalta fel.
Magyarul azért, hogy képes legyen annyi termelni, mint amennyire a piacnak igénye van.
Az adatok szerint ez a beruházási összeg kétségtelenül rekord, nem pusztán a Nestlé magyarországi történetében, hanem a hazai élelmiszer- és feldolgozóipari beruházások között is. A büki gyárba nagyon sok magyar vállalkozás szállít be, főként mezőgazdasági alapanyagokat, vágóhídi termékeket Bük környezetéből. A létesítmény alapanyag-beszállítóinak mintegy 80 százaléka hazai vállalkozás. A Nestlénél egyébként úgy látják: a minőségre törekvés és a rugalmasság a hazai beszállítók fő erénye.
De valóban ekkora igény van az állateledelekre?
Valóban. Hanzel Lajos beszélt arról, hogy a büki gyár azért is különleges, mert ott nedves és száraz termékek gyártása is folyik az állateledelek piacára, ezt pedig világviszonylatban is kevés gyár tudja egyszerre. A létesítmény pedig egész Európa egyik legmodernebb állateledel-gyára. Az onnan kikerülő áruk legalább 50 országba jutnak el. De az üzletág-vezető nem győzi hangsúlyozni: akkora dinamizmussal fejlődik a hazai piac, hogy ha nem bővítik a gyárat, annak termelési kapacitásai hamarosan elégtelennek bizonyulnak a belföldi és az exportigények kiszolgálására.
„Pedig mi csak a második legnagyobbak vagyunk a márkázott termékek piacán" – teszi hozzá szerényen, úgy, hogy
a vállalat az elmúlt egy évtizedben nagyjából 450 milliárd forint értékben exportált állatoknak készített élelmet ebből a gyárból, amely egyébként csak fenntartható forrásból vásárolt villamos energiával működik.
(A vállalat egyébként épp cikkünk megjelenésének napjaiban jelentette be az újabb nagyberuházását a büki telephelyén, erről ide kattintva olvashat.)
Európai viszonylatban Magyarországon a legnagyobb a saját márkás állateledelek piaca a kereskedelmi tortán belül, körülbelül felét teszi ki a teljesnek. Mind ezen, mind a márkázott termékek piacán, van még lehetőség a bővülésre, hiszen míg a teljes piacon a saját márkás termékeket a vásárlók nagyjából 50 százaléka választja, addig a diszkont típusú boltokban az arány akár 80 százalék is lehet. Ugyanakkor a növekedési potenciál óriási, így nem elsősorban a versenytársak egymás közötti vetélkedéséről, mint inkább a piac folyamatos fejlesztéséről van szó. A Nestlé cikkünkben nyilatkozó szakembere a Felelős Élelmiszergyártók Szövetség kisállateledel-gyártói tagozatának elnöke is egyben, a szervezetnél pedig úgy látják: messze van még a piac telítődése. A vásárlók jelentős része pedig vált, miután keresletet támasztva megjelent a piacon, általában felfele, a prémium szegmens irányába mozdul el.
Kevésbé ismert, de egyébként épp a Purina-márka égisze az, amely alá bele lehet emelni innovatív, fenntartható tápanyag-forrásokat is, például a rovarfehérje felhasználása az állateledel-gyártásban. Ilyen márkázott termékek egyébként már kaphatók Nyugat-Európában, és a vásárlók befogadóbbak is azokban az országokban ezekre az újításokra, mint nálunk. Itt még – fogalmaz Hanzel Lajos – van más munka is, amit az állateledel-táplálásban el kell végezni.
Ez a munka pedig nem is olyan kevés, mint elsőre tűnik. Mert nem csak a piacnak, hanem az állatok táplálása kapcsán is lehet még hova fejlődni a kedvtelésből tartott állatok gazdáinak nálunk. Kettős tendenciát látnak ebben a Nestlénél is. Egyrészt egyre többen táplálják kedvencüket úgy, ahogy az állathoz való érzelmi kötődés kialakítása alapján az várható lenne. Vagyis minőségi, a felhalmozott szaktudás alapján készített eledellel, nem pedig a kutya vagy a macska szempontjából bizonytalan tápértékű és összetételű maradékokkal.
Másrészt viszont még mindig sok a tévhit az állatok etetésével kapcsolatban,
a gyárakban készülő eledelekben lévő fehérje okozta problémák vélelmezésétől – nem az okozza az állatnál a panaszokat –, a termékekbe bekerülő alapanyagok forrásáig bezárólag. Pedig ez utóbbiakra lényegében az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek gyártásával megegyező szigorúságú protokollok vonatkoznak.
A régen berögzült tévhiteket azonban úgy tűnik, nem lehet egyik pillanatról a másikra eloszlatni.
„Ez nem egy forradalom lesz, hanem egy folyamat" - mondta az Origónak ezzel kapcsolatban Hanzel Lajos.
Évről évre nő Magyarországon a kalorifikus lefedettség, ahogy egyre inkább tisztába jönnek az emberek is azzal, mit tud nyújtani egy teljes értékű, szakemberek tudása által összeállított állateledel. Ennek során persze használunk az emberi fogyasztás számára valóban vágóhídi melléktermékeket, például szívet és tüdőt, ám az állatok számára ezek nagyon értékes tápanyagforrások. Érdemes abba is belegondolni, hogy ezek így hasznosulnak is, ami környezeti szempontból is kedvező"
– tette hozzá.
Mindennek további jelentőséget ad, hogy a koronavírus-járvány az emberek egy részének figyelmét ismét a kedvtelésből folytatott állattartásra irányította. Ennek egyébként érdekes jele van: a kisállattartók nem elsősorban nagyobb mennyiségben, hanem jobb minőségben vásároltak eledelt kedvenceiknek, a prémium kategória felé elmozdulva. Ugyanakkor azt is látni: a kutyatartásban a kisebb testű állatok irányába mozdulnak el az állattartók, ami eltérő a hazai történelmi gyökerektől. Magyarország ugyanis eredendően a nagytestű kutyák országa, és a történelmi magyar kutyafajták is nagytestű állatok. Ám a kistestű állatok népszerűségének a városiasodás és a fiatalok érdeklődése is kedvez.
Szükségtelen lenne hosszan ecsetelni, hogy a hobbiállatok tartása számos gazdában már előtte, illetve folyamatában komoly érzelmi elköteleződést vált ki. A kutyák és a macskák említett számain túl az European Pet Food Industry Federation (Európai Állateledel Ipari Szövetség) 2020-ra vonatkozó statisztikái szerint 412.000 díszmadár, 85.000 díszhal és 395.000 darab kisemlős, valamint mintegy 58.000 darab egyéb hobbiállat (hüllő, kétéltű stb.) élt a magyar háztartásokban. Sokan talán meghökkennek azon, ha a kedvtelésből tartott állatok kapcsán „megtérülésről" lehet beszélni. Pedig nagyon is ésszerűnek tűnik, hogy épp az állat és az ahhoz való kötődés érdekében, hátrébb lépjünk az érzelmi pozícióból, és végiggondoljuk, hogy például épp a házi kedvenc kiegyensúlyozott táplálása az, ami sok „megtérülést" vagy állatorvosra ki nem adott pénzt hozhat, hozzájárulva az állat hosszabb és egészségesebb életéhez.
Ha az érzelmi vonalról közelítünk ehhez, akkor ennek valóban nagy jelentősége van. Sok állattartó valóban családtagnak, 'szőrös gyereknek' tekinti a házi kedvencet. S valóban: nemzetközi vizsgálatok igazolják, hogy a teljes értékű állateledellel táplált kutya vagy macska hosszabban és egészségesebben él"
– mondja a Nestlé szakembere. „Ez az érték, ami megfizetetlen, hiszen ha például az én kutyám, Tapi, velem tölt plusz éveket, nem az állateledel költségeit fogom számolni."
Van azonban az állattartásnak emellett is olyan szegmense, amit tanulni kell, és ebben az olyan nagy márkák mögötti vállalatoknak, mint a Nestlé a Purina mögött, óriási edukációs szerep és felelősség jut. Amikor ezekről is megkérdeztük Hanzel Lajost, akkor két olyan vonatkozást is említett, amelyek első hallásra akár meghökkentők is lehetnek, mégis – hallgatva a szakember érvelését – nagyon is logikusan kínálkoznak.
„Érdekes, hogy Nyugat-Európában már probléma a kiskedvenc-kövérség, ami Magyarországra jelenségként még azért nem jellemző" – mondja Hanzel Lajos. A vállalatnál vállalt szemléletformáló tevékenységüket ezért ők más témákban látják.
Az egyik a kutyabarát munkahelyek kialakítása, ami – és ezt nem győzte hangsúlyozni az üzletág-vezető – nem megy egyik napról a másikra. Hanem
lényegben egy fejlesztési programnak kell tekinteni, aminek lépéseit megfelelő sorrendiségben kell végrehajtani.
„Ennek két vetülete van. Az egyik épp a koronavírus-járvány, amely alatt sokan otthonról dolgoztak, ott volt velük a kedvencük" – mondja Hanzel Lajos. „Az is egy segítség lehet a dolgozók irodába való visszacsábításához, ha a munkavállalónak nem kell otthon hagynia a kutyáját. A másik, ami miatt mi már a Covid előtt támogattuk a kutyabarát munkahelyeket, az az, hogy láthatóan jobban összehozza az embereket, növeli a kreativitást, és összességében jó hatással van a munkahelyi hangulatra egy kutya." Persze – emeli ki a szakember – ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra bevezetni az irodákban, különösen akkor nem, ha több kutya is jelen lenne a dolgozók között, de tanácsot a témában a vállalatnál is szívesen adnak. Konkrét szabályok mentén lehet a kutyabarát munkahelyeket megvalósítani.
A másik pedig a menhelyi állatok örökbefogadásának kérdése (a Nestlé egyébként a Hérosz állatmenhelyeket támogatja, egész évre biztosítják a telephelyek számára az állateledelt). Hanzel Lajos nem titkolja, hogy neki a kutyák örökbefogadása, különösen az idősebb állatoké, személyesen is szívügye, számos érvet sorakoztat fel amellett, miért érdemes ebben gondolkodnia annak, aki felelős kisállattartóvá szeretne válni. Egyrészt bármilyen kutyát fogadunk be a menhelyről, azzal helyet csinálunk egy másik, gyámolításra szoruló állatnak. Másrészt bár a legtöbben kölyökkutya mellett döntenek, abba nem gondolnak bele, hogy az egy 15 éves vállalást jelent.
Egy menhelyi, már nyugodtabb, idősebb kutya adott életkorban, életszakaszban sokszor jobb választás lehet a gazdának, mint egy fiatal
– jelzi Hanzel Lajos.
Bárhogy is, a felelős kisállat-tartás nyilvánvalóan egy több összetevős folyamat, amelyben az állatok táplálása csak az egyik vonatkozást jelenti – ugyanakkor valószínűleg az egyik legfontosabbat. Az állatokkal való, minden tekintetben fenntartható módon megvalósított együttélés kapcsán állandóan tanulniuk kell az embereknek, állatkedvelőknek, gazdáknak, és állatokat nem tartóknak egyaránt.