A válaszadók többsége (20%) havonta egyszer látogat el egy komplexumba, de nagyjából ennyien (19%) megteszik ezt hetente, a fővárosiak 14 százalékának számára pedig napi program, hogy beugorjanak valamelyik bevásárlóközpontba. Összességében elmondható, hogy a válaszadók több mint fele legalább havonta egyszer, vagy még gyakrabban lépi át valamelyik üzletház bejáratát.
A kutatás arra is kitért, hogy milyen szempontok és szolgáltatások fontosak a vásárlók szerint. Az látszik, hogy egyre tudatosabbak a látogatók: amellett, hogy továbbra is az üzletközpont elhelyezkedése a leglényegesebb, napjaink vásárlóinak számít az is, hogy az áruház környezettudatosan működjön, és rendelkezzen külső zöld felületekkel. A 21. században a közösségi terek, a látogatók számára kínált programok, élménygyűjtési lehetőségek is komoly súllyal szerepelnek az értékek között.
A kutatásból határozottan kirajzolódik a bevásárlóközpontok jövője: 360 fokos szolgáltatóközpontokká kell válniuk, ahol a vásárlási lehetőségeken túl közösségre és személyre szabott élményekre lelnek a látogatók.
Kovács Orsolya, a Westend marketingigazgatója úgy véli, hogy a város szövetébe beépülő, központi elhelyezkedésű Westend közösségi munkaállomásaival, szabadtéri edzési lehetőségeivel, programkínálatával és tetőteraszával kiemelkedik a mezőnyből.
Közösségi imidzse mellett a Westend ismertsége is egyedülálló, hiszen 10 megkérdezettből 9 ismeri a nevét (89%). Ebben a kategóriában a Mammut (83%) és az Árkád (82%) végzett még kiemelkedő eredménnyel. Amikor arra kérték a részvevőket, hogy maguktól nevezzenek meg egy bevásárlóközpontot, minden ötödiknek a Westend jutott először az eszébe (18%), a sorban az Árkád, az Allee, az Arena Mall és a Duna Plaza követte.
Amikor a falakon belül vannak, akkor a budapestiek elsősorban ruházati/divatcikkekre vadásznak (48%) és sokan érkeznek cipővásárlási céllal (36%) is. Érdekesség, hogy a megkérdezettek csaknem fele (40%) csak nézelődik, ebben egyébként nincs nagy különbség a nők és a férfiak között. A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy szívesen intézi ügyeit egy bevásárlóközpontban.
A reprezentatív kutatásban arra is rákérdeztek, hogy mennyit költenek a vásárlók a plázákban.
Ha a szupermarketekben beszerzett élelmiszert nem számoljuk bele, akkor ez az összeg havi 31 ezer 850 forintra jön ki.
A válaszadók közel negyede (23%) mondta azt, hogy 20-40 ezer forintot szán nem élelmiszer jellegű termékekre, 17 százalékuk pedig ennek a felét, mintegy 10-20 ezer forintot vásárol el. 16 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint havi legalább 40 ezer forintot szánnak erre a célra.