Csökkenést mértek a globális élelmiszerárakban

Júniusban egy év emelkedés után újra csökkentek a globális élelmiszerárak az ENSZ referencia-indexe alapján. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe májushoz képest 2,5 százalékkal volt alacsonyabban, ám még így is 33,9 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értékét, áll a FAO közleményében.

Az index, amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi, főként a növényi olajok, gabonafélék, és részben a tejtermékek árcsökkenése miatt váltott irányt, amelyek ellensúlyozták a hús és cukor amúgy magasabb árát.

A FAO növényi olaj árindexe 9,8 százalékos esésével négyhónapos negatív rekordot döntött.

Az esést a pálma, szója és napraforgó olaj alacsonyabb nemzetközi ára idézte elő.

A gabonafélék ára átlagolva 2,5 százalékkal csökkent, ám ennek ellenére 33,8 százalékkal van magasabban a 2020. júniusi értékhez képest. Ezen belül is a kukorica nemzetközi ára 5 százalékkal zuhant az Argentínában tapasztalt – kínálati bőség indukálta –árcsökkenés miatt.

A búza ára 0,8 százalékkal mérséklődött, köszönhetően a javuló termelési kilátásoknak a főbb búzatermelő országokban,

ellensúlyozva a száraz időjárás jelentette kihívásokat Észak-Amerikában.

Kukoricaültetvény Forrás: FAO

Olcsóbb lett a FAO index alá tartozó összes tejtermék – és ezen belül is az erős keresletcsökkenés után főként a vaj –, így összességében 1 százalékot csökkent a globális tejtermék árindex.

A cukor óvatosan, de drágult és a 0,9 százalékos áremelkedés – és az azt megelőző két hónap drágulása – több éves csúcsra nyomta az indexet. A bizonytalanságok a kedvezőtlen időjárás a brazíliai termésre gyakorolt hatása kapcsán fűtötték a trendet.

Folytatva kilenc hónapja kezdődött mentelelését, a FAO hús-árindexe 2,1 százalékkal tovább emelkedett júniusban, és ezzel 15,6 százalékkal szárnyalja túl a tavaly ilyenkori értékét – ám még így is 8 százalékkal marad el a 2014. augusztusi történelmi rekordjától.

2018 óta először nőnek a globális gabonakészletek

Lefele korrigálta a FAO a 2021-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2.817 millió tonnára – olvasható a Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben. Ez még így is 1,7 százalékkal (avagy 47,8 millió tonnával) magasabb a tavalyinál, új rekordot állítva fel.

A szemestermények esetében is hasonló a helyzet: májushoz képest 3 millió tonnával kevesebbet, összesen 1513 millió tonnát jósolnak a szakértők idénre. Brazília kukoracatermése megsínylette a tartós száraz időszakokat, ez vezetett a globális csökkenéshez is.

A búzakibocsátást (1 millió tonnával kevesebbre) 784 millió tonnára várják, ami, hiába a száraz időjárás a Közel-Keleten, 1,2 százalékos éves növekedést jelent. Ezzel szemben a globális rizstermelésre vonatkozó becsléseket felfelé módosították: az 1 százalékos várható éves növekedéssel rekordmennyiségű 519,5 millió tonnát valószínűsítenek.

2018 óta először, a globális gabonakészletek (836 millió tonna) 2022-re meghaladhatják a nyitószintjüket. A gabonakereskedelem is bővülhet, elérve a 472 millió tonnát, köszönhetően Kína hatalmas kukorica-vásárlásainak.

Illusztráció Forrás: shutterstock.com

Élelmiszerhiány és világjárvány

A Covid-19 járvány hatásai, főként a jövedelmek csökkenése, aláásta az anyagi és élelmezésbiztonságot – erről egy szintén ma megjelent termelési kilátások és élelmezési témájú jelentésben olvashatunk.

A FAO becslése szerint világszerte 45 konfliktus és a klímaváltozás sújtotta ország – köztük 34 afrikai, kilenc ázsiai és két latin-amerikai és Karib-térségi – szorul külső támogatásra az élelmezési helyzet megingása miatt.

A FAO becslése szerint világszerte 45 konfliktus és a klímaváltozás sújtotta ország. Forrás: Getty Images/Tyler Hicks

Ezen túl a FAO jelentésben aktuális adatok olvashatók az alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országokról is. A teljes gabonakibocsátás ezen 47 országban várhatóan 2,1 százalékkal romlik 2021-ben. Ennek hátterében a Közel-Kelet országainak (Afganisztán, Szíria) termelési nehézségei állnak, ahol a hosszú aszályos időszak tizedeli a termést. Szomáliában az esőzések hiánya érdemi csökkenést generál a hozamokban, és Nyugat-Afrika országaiban, ahol konfliktusok tombolnak, szintén valószínű a termelés visszaesése. Dél-Afrikában a vélhetően erős gabonatermés javítja az élelmiszerellátottságot és ellensúlyozza a koronavírus negatív hatásait is.