Az óvatlan háziúr vagy a biztosító fizeti a kidőlt fa kárát? - MNB Pénzügyi sarok

Budapest, 2021. május 5. A viharban kidőlt, két méter törzsátmérőjű, harminc méter magas öreg platánfa a Margitszigeten 2021. május 5-én. MTI/Lakatos Péter

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „A legutóbbi viharban rádőlt az autómra a szemközti társasház előtti korhadt fa, összetörte a szélvédőt és a karosszériában is súlyos kárt okozott. Kihez forduljak kártérítésért?" (H. Ferenc, Fehérgyarmat). A témában Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője válaszol.

A kárt annak a tulajdonosnak, illetve biztosítójának kell állnia, akinek a telkén állt a beteg kidőlt fa (ha pedig az esetleg közterületen volt, akkor azért az illetékes helyi önkormányzat, külterületen pedig a közútkezelő felelhet). A lakás- vagy társasházbiztosításoknál sok esetben a felelősségbiztosítás - azaz a harmadik félnek okozott károkra való térítés - az alapcsomag része, másutt azonban csak választható kiegészítő termék. Ha tehát a ház rendelkezik ilyennel, a legegyszerűbb esetben ennek terhére történhet meg a kifizetés.

Ha viszont az óvatlan társasháznak, családi háznak esetleg mégsem volna felelősségbiztosítása, akkor az autó tulajdonosaként közvetlenül a háztulajdonos(ok)tól követelhetjük a keletkezett kár megtérítését.

Ha nem tudunk megegyezni, legvégső esetében akár bírósági perre kell mennünk.

A lakás/társasházbiztosítási szerződések akkor segítenek a károkozón, ha közvetlen ok-okozati összefüggés van a bekövetkezett kár, illetve a háztulajdonos gondatlan magatartása között. A felelősségbiztosítás lényege ugyanis az, hogy olyan kárt térít meg a károsultnak a biztosított helyett, amelyért egyébként az utóbbi a felelős. Ha tehát a kár a háztulajdonos gondatlanságából fakad (például mert nem vágatta ki időben a veszélyes fát), akkor biztosítónak térítenie kell (bár sokszor e helyzetek sem egyértelműek, tehát akár kármegosztásra is sor kerülhet).

Ha viszont a fa egészségesként dőlt ki a viharban, akkor ún. vis maior helyzet állt elő. Ilyenkor a kárért senki nem felelős, így a felelősségbiztosítás alapján a biztosító sem fog fizetni.

Illusztráció Forrás: MTI/Lakatos Péter

Megeshet az is, hogy gépjármű-tulajdonosként mi magunk nem akarunk bíbelődni a felelősségi viszonyok tisztázásával, s egyszerűbbnek tartjuk a casco biztosításunk terhére a kárrendezést. Ez alapján ugyanis – ha a biztosítási feltételek ezt lehetővé teszik – a saját gépjármű-biztosítónk fizetheti meg az okozott kárt.

Casco szerződésünk viszont esetleg önrészt is tartalmazhat, vagyis a kár egy részét – biztosításunktól függően akár 5-20 százalékát is – ilyenkor végső soron nekünk kell állni! Nem mellékesen a káresemény akár kedvezőtlenül befolyásolhatja következő évi casco díjunkat is. Másrészt pedig gépjármű-biztosítónk ilyen esetben helyettünk végez majd „nyomozást", azaz a nekünk kifizetett kár összegét ő fogja követelni a kárt okozó ház tulajdonosától.

Ha megesett a baj, a biztosító kárszakértőjének fel kell mérnie a kár pontos összegét. Lehetséges, hogy e szakember kiérkezése viszont akár egy vagy több napig is eltart. Addig is a károkozó részéről – a biztosítási szerződés által megengedett mértékig – történhet meg az esetleges további kárveszély elhárítása (például lefűrészelni a szomszéd fa súlyosan megsérült ágát, ha az is épp rádőlne az autóra).

Másrészről viszont a kárszemléig a feleknek a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizniük a baleset okozta eredeti állapotot is.

Ha ez elmaradna, a biztosító (mivel nem tudta pontosan rekonstruálni a történteket) utólag vitathatja a kár összegét, netán el is utasíthatja a kárigényt.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Nem könnyíti meg a helyzetet, ha pl. az óriási fa esetleg elzárja az utat, tehát azt minél gyorsabban fel kell fűrészelni. Ilyenkor károsultként (és felelősségi esetnél károkozóként is) célszerű lehet fényképeket, esetleg videót készíteni a szerencsétlenség után az összetört járműről és a fáról a későbbi bizonyítás, illetve a majdani biztosítási kifizetés pontos összegének megállapítása érdekében. Ha lehet, próbáljuk meg elérni, hogy a fa (akár felvágva is) törzse, ágai maradjanak az esemény színhelyén, korhadt vagy egészséges voltának megállapítására.

S természetesen az autó sem szabad semmiképp sem elszállítani a helyszínről a kárszemle lebonyolításáig.

Amennyiben az autó tulajdonosaként utólag nem értünk egyet a biztosító döntésével (a kárösszeg mértékével, esetleg a kárigény elutasításával), célszerű a kárügy felülvizsgálatát kérnünk. Ha ez is eredménytelen volna, első körben közvetlenül a biztosítónál tegyünk panaszt, írásban, szóban személyesen vagy akár telefonon is.

Ilyenkor mindig egyértelművé kell tennünk, hogy panasszal élünk, mert a jogszabály ilyen esetre írja elő a pénzügyi szolgáltatók számára a meghatározott határidőn, főszabályként 30 napon belüli válaszadási kötelezettséget. Ha a panaszra a biztosító nem válaszolt, elutasította, vagy mi nem fogadjuk el a választ, anyagi jogvitánkat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretei közt működő Pénzügyi Békéltető Testületnél vagy a bíróságon beadott polgári peres keresettel rendezhetjük. Ha esetleg a biztosító késlekedik a válasszal vagy nem reagál, fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhetünk az MNB-nél.

válaszolt Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője