Általánosságban elmondható, hogy a fajta hazájában, Franciaországban és nyugaton egy-egy kimagasló tulajdonsággal vagy tulajdonságokkal rendelkező egyed értéke igen nagy lehet,
mert ezekben az országokban nagyra becsülik a javító hatást, amit ezek az egyedek a párosítás során átörökítenek az ivadékállományba. Ezért ezek a faktorok jelentős árnövelő tényezők. Hasonlóra a közép- és kelet-európai országokban kevésbé látunk hajlandóságot. Azt is látni kell, hogy Nyugaton a származás és egy-egy felmenő kiállításon való szereplése jelentős árnövelő tényező. Vagyis minél jobb tenyésztési vagy teljesítményeredményt realizál egy állat, vagy minél jobb helyezést ér el egy bírálaton, annál magasabb lesz az ára – és persze az ivadékaié is - magyarázza Szűcs Márton, a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete ügyvezető igazgatója.
Az említett rekordáron elkelt limousin felmenői kizárólag brit és ír egyedektől származnak.
Tulajdonosa Birminghamtől nem messze, egy 1989-ben alapított farmon végzi a tenyésztői munkát. Az állat embriótranszfer-program eredményeként jött világra. Donor anyja az a Milbrook Gingerspice, amelyik 2012-ben Észak-Írországban, a Balmoral Show-n fajtaközi győztes lett junior nőivar kategóriában.
Mintegy 70 országban tenyésztik világszerte, a nagy szarvasmarhatartó országok – Kanada, az USA, Brazília, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland, a Dél-Afrikai Köztársaság, Oroszország, Mongólia – mind-mind jelentős állománnyal bírnak.
Franciaországban, ahonnan a fajta származik, valamivel több, mint 1 millió regisztrált tehén termel, és
Európa szinte minden szarvasmarhatartó országában az első vagy második helyen áll a húsmarhák számát tekintve.
Magyarországon önálló egyesület végzi a fajta törzskönyvezését, amely 1989-ben alakult. Egyébként az 1970-es években került Magyarországra Franciaországból, eredetileg fajtatátalakító keresztezés céljából a magyar tarka állományra, majd – a kiváló eredmények miatt – hamar létrejöttek az első tiszta vérű importált állományok. Ezek leszármazottai ma is jelen vannak a populációban, bár azóta kiegészültek – a közelmúltban egyre gyakoribbá váló – import tenyészállatcsoportokkal.
A tenyészállatok összevetése alapján a legutóbbi, 2019-es XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyésztési nagydíját egy borjas limousin tehén hozta el.
A limousin talán azért vált annyira kedvelt fajtává, mert a nemesítése során nem kizárólag a hústermelésre koncentráltak tenyésztése szervezői, hanem reprodukciós tulajdonságai szinten tartása, illetve e két említett tulajdonságcsoport egyensúlya dominálta. Ezek mellé olyan adaptációs képesség társul, ami lehetővé teszi, hogy rendkívül sokféle környezetben kiegyensúlyozottan termeljenek az egyedek. A hegyektől az alföldekig, a nedvesebb legelőktől a szárazabb, szikesebb gyepekig mindenhol megélnek. Nem véletlenül terjedt el ennyire a fajta. Magyarországon a húshasznosítású fajták közül a limousin a legnagyobb létszámú.
A központi nyilvántartás szerint mintegy 37 ezer tehén termel, közülük 21 ezer regisztrálva van a tenyésztőegyesületnél.
Idén új teljesítményvizsgálati rendszer bevezetését tervezik, amelyet a a francia IBOVAL a svájci mérési módszerek alapján alakítottak ki.