Oldalukra döntve, mesterséges zátonyokként végzik a tengeri fúrótornyok

An offshore oil platform is dismantled into the sea to serve as an artificial reef. It is one of seven platforms to be turned into reefs off the coast of of Koh Phangan in Surat Thani.   (Photo by Arnun Chonmahatrakool / Bangkok Post / Bangkok Post via AFP)

Az idejüket kiszolgált fúrótornyokból és más, tengeri olaj- gázinfrastruktúrákból épülő biotikus, azaz az élő és az élettelen kölcsönhatására épülő zátonyok nem csupán a korallok és halak számára vonzóak, hanem az olajtársaságoknak is hasznos megoldást nyújtanak. Egyszerűen azért, mert az elhasznált platform átalakítása sokkal olcsóbb mint a teljes leszerelés. A költségek mintegy fele megspórolható, amely egy részét azoknak az államoknak adják, amelyek később a mesterséges zátonyhelyek fenntartásáért felelnek.

A Mexikói-öbölben áll a Lena olajfúrótorony, amely korábban az ExxonMobil tulajdonában volt. Miután a cég a helyszínen befejezte az olajkitermelést, tavaly júliusban leválasztotta a szerkezetet a tenger fenekéről, eltávolította egyes részeit, majd az oldalára döntötte azt. Így jelenleg a hatalmas fémállomás egy mesterséges korallzátonnyá alakulva nyújt menedéket a tengeri élőlényeknek.

A mesterséges-korallzátony program

Egy tengeri fúrótorony szerkezete nem csupán fém és a beton.

Mire az adott platformra kiadott 25-50 éves bérleti idő lejár, addigra a kutak állványzatára valódi ökoszisztéma épül.

Az több ezer tonnás monstrumok temérdek korall, kagyló és halfaj otthonává válnak.

Az Egyesült Államok törvényei szerint, amint egy tengeri olajmező kimerül, az üzemeltetők felelősek a fúrótorony biztonságos eltávolításáért, valamint a tenger fenekének megtisztításáért, és az eredeti állapotába történő helyreállításáért. A szabályok előírják, hogy a bérlet lejártától számított egy éven belül el kell távolítani az elavult szerkezetet, mert amennyiben a fúrótornyot csak úgy magára hagynák, az kockázatot jelentene a hurrikánok esetén, akadályozná a jövőbeni olajkutatásokat, vagy épp nehezítené a helyi szélenergia erőművek fejlesztését.

A Mexikói-öbölben 2020 szeptemberéig összesen 558 nyugdíjazott olajkutat alakítottak mesterséges zátonnyá 1979 óta, amikor az első sikeres átszerelési kísérlet megvalósult. 1984-ben az Egyesült Államok Kongresszusa aláírta a Nemzeti Halászati Törvényt, amely széleskörű támogatást biztosított a part menti államok mesterséges zátonyfejlesztéséhez.

A törvény elismerte a mesterséges zátonyok fejlesztésének társadalmi és gazdasági értékeit, és meghatározta a fejlesztés szabályait.

Zajlik egy tengeri fúrótorony mesterséges szigetté alakítása Forrás: Bangkok Post via AFP/Bangkok Post Plc/Arnun Chonmahatrakool

A Mexikói-öbölben a mesterséges zátonytervek széleskörű állami, ipari és kormányzati támogatást élveznek és hasonló programok példaképeivé váltak szerte a világon. Ilyen biotikus zátonyokat hoztak létre Brunei és Malajzia vagy Thaiföld számos olajfúrótornyából is. Louisiana e célú programja a legnagyobb a világon, ahol 1986 óta mintegy 363 olaj- és gázplatformot alakítottak át. A texasi projekt 1990-ben indult, és ettől az időponttól kezdve mintegy 154 struktúrát transzformáltak.

Az államok nagyon jól jövedelmeznek a fúrótorony újrahasznosításból.

Louisiana 1986 óta összesen mintegy 100 millió dollárt (30 milliárd forint) keresett a programon, és csupán a 2012 és 2018 között leszert infrastuktúrákért majdnem 562.000 dollárt kaptak (közel 170 millió forint).

Az átalakítás folyamata

Az átalakítást célzó tengeri művelet és az engedélyeztetés évekig tartó munkát és együttműködést igényel. Minden államnak van egy erre kinevezett mesterségeszátony-koordinátora, aki előkészíti a folyamatokat és amennyiben az adott létesítmény biztonságosan transzformálható, úgy megszerzi a szükséges engedélyt az Egyesült Államok hadseregének mérnöki testületétől. Ezután az állam és az üzemeltető megállapodik az adományozás feltételeiről. A legtöbb esetben az olajtársaság a költségelőnyeinek felét ajánja fel, ezzel segítve az adott állam mesterségeszátony-programját.

A korallzátonyok segítenek megőrizni a biológiai sokféleséget. Forrás: Maoz Fine

A szerkezetileg meghibásodott tornyok nem alkalmasak az átalakításra, de amennyiben a munka zöld jelzést kap, úgy alapvetően háromféle módon lehetséges a fúrótornyokat zátonnyá alakítani:

• Elvontatható és elhelyezhető egy másik zátonyterületre, vagy
• részleges szétszereléssel, bizonyos részek eltávolítása után a helyén hagyható, míg
• a harmadik esetben akár az oldalára is borítható, mint ez az ExxonMobil tornyával is történt.

A Lena megdöntésre azért került sor, mert a hatalmas létesítmény mintegy 27.000 tonnát nyomott és 50 méterrel volt magasabb, mint az Empire State Building.

Az Egyesült Államok illetékes környezetvédelmi hatósága szerint habár a fúrótorony mozgatása károsítja a korallzátony egy részét, de nem pusztítja el a teljes ökoszisztémát.

Milyen előnyökkel jár az átalakítás?

• A környezet szempontjából az elavult szerkezetek újrafeldolgozása csökkenti az üzemanyag-kibocsátást, amely egyébként a torony szállításával és ártalmatlanításával járna.
• A mesterséges zátonyok vonzzák az élővilágot és a tengeri fajok számára élőhelyet, menedéket és táplálékot biztosítanak.
• Növelik az óceán produktivitását és ezáltal a helyi gazdaságnak hasznot is hajtanak, mert élénkítik a halászat bevételeit illetve, vonzzák a sporthorgászokat és a búvárturizmust.

Habár a megoldás jóval környezetkímélőbb a fúrótornyok teljes eltávolításánál, abban a szakértők és a környezetvédők is egyetértenek, hogy a tengerek ökoszisztémájának és a bolygó megóvásának érdekében is az ideális megoldást az olajhasználat csökkentése jelentené valamint a teljes átállás a megújuló energiaforrásokra.