A világ 2019-ben túljuthatott a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontján

Silhouette Teams of Business Engineers looking for blueprints in construction sites through blurry construction sites at sunset.

Alapvető átalakulásokon mehet keresztül a globális energiapiac a következő évtizedekben – derül ki egy friss, átfogó jelentésből. Mindez pedig arra utal, hogy nem csupán a vezetőknek és az energiapiaci vállalatoknak, hanem a befektetőknek is alkalmazkodniuk kell majd a változásokhoz.

A következő 30 év jelentős fordulatokat hozhat a globális energiapiacon, amely 2050-re alapvető átalakulásokon mehet keresztül – derül ki a BloombergNEF által kiadott, New Energy Outlook 2020 (NEO) című jelentésből.

A jelentés egyik fontos következtetése, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett globális keresletcsökkenés nagyjából két és fél évnek megfelelő károsanyag-kibocsátást söpör ki a piacról a 2020 és 2050 közti időszakra vetítve.

A NEO számításai szerint a kibocsátás 8 százalékkal csökken 2020-ban.

Ami pedig szintén nagyon jó hír: bár a gazdaságok talpra állásával újra emelkedni kezd majd a kibocsástás, nem fog visszatérni a 2019-es szintre.

Következésképpen a jelentés úgy számol, hogy

a 2019-es év volt a globális szén-dioxid-kibocsátás csúcspontja, ahonnan már csak lefelé vezet út.

2027 és 2050 között a kibocsátás évente átlagosan 0,7 százalékkal mérséklődhet.

Rekord mennyiségű zöld energiát állítottak elő tavaly

Jelentős növekedést produkált tavaly a napenergia. A megújuló energiaforrás 2019-ben ugyanis az új kapacitások 45 százalékát adta, a széllel együtt pedig az új kapacitások többségét biztosították.. A szén azonban még mindig nagyon fontos szerepet tölt be a globális energiamixben.

Mindazonáltal ez még mindig nem elég a klímacélok tartásához. A NEO szerint ugyanis a világ most azon az úton jár, hogy a felmelegedés 3,3 Celsius fokos lehet 2100-ra. Ahhoz, hogy a célnak megfelelően, 2 fok alatt lehessen tartani a felmelegedést, a szén-dioxid-kibocsátásnak 6 százalékos éves csökkenést kellene produkálnia 2050-re.

Az egyes területek tekintetében az látszik, hogy a szénfelhasználás drasztikusan csökkenhet a globális energiamixben, míg a napenergia 2050-re a globális áramtermelésnek már 56 százalékát adhatja.

Ezzel együtt a közlekedés igen gyors dekarbonizációs folyamaton mehet keresztül 2050-re. A jelentés szerint 30 év múlva a személyautókkal megtett mérföldek 60 százalékát elektromosság biztosítja majd.

Kiderült, melyik évtől lehet ugyanannyiért elektromos autót gyártani, mint hagyományosat

2024-re ugyanannyiba fog kerülni egy elektromos autó gyártása, mint egy belső égésű motorral működőé. Az UBS svájci befektetési bank és pénzügyi szolgáltató jelentése alapján 2022-re 1900 dollárra csökken a gyártási különbözet, ami 2024-re teljesen el is fog tűnni.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a lítium-ion akkumulátorok költsége több mint 50 százalékkal csökkenhet a következő évtizedben.

A jelentés emellett más fontos prognózisokat közölt. A megújuló energiaforrások és az akkumulátorok várhatóan a 80 százalékát viszik majd el az új energiákba irányuló, összesen 15.100 milliárd dollárnyi beruházási tortának – a friss tőke 45 százaléka az ázsiai csendes-óceáni térségbe áramolhat.

A globális olajkereslet várhatóan 2035-re éri el a csúcspontját, majd 2050-re visszacsúszhat a 2018-as szintre.

Emellett az elektromos és a belsőégésű motorok által hajtott autók árának paritása már 2025-re eljöhet.

A mélytengeri bányászat lesz végül a megfejtés az ipar nagy problémájára?

Miközben a globális energiaszektor egyre zöldebbbé válik, az átállásnak hatalmas nyersanyagigénye van, ami egyre súlyosabb kihívást jelent. Az egyik lehetséges megoldást a mélytengeri bányászat jelenti, ám nagy kérdés, hogy hosszú távon ez lehet-e a legjobb technológia.

A fosszilis tüzelőanyagok közül egyedül a gáz produkálhat folyamatos növekedést (évente 0,5 százalékkal) 2050-ig. A jelentés kiemelte, az olcsó gáz az Egyesült Államokban például lassíthatja az energiapiaci átállást.

Végül a globális szénkereslet már 2018-ban elérhette a csúcspontját, az évszázad közepére pedig a piaci részesedése (elsődleges forrásként) 18 százalékra süllyedhet vissza a jelenlegi 26 százalékról.

Kínában 2027-ben, Indiában pedig 2030-ra érheti el a tetőpontját a szénfogyasztás, ahonnan ezekben a gazdaságokban is zsugorodás következik.