Tudta, hogy a Patyolat vállalaté volt Közép-Európa legnagyobb mosóüzeme?

Magyarország, Budapest VIII. 1957 Baross tér 4., Fiumei (Mező Imre) út sarok.

A Patyolat – más nagyvállalatokkal együtt - a szocializmus egyik szimbóluma volt. A II. világháborút követően, az akkoriban kitűzött teljes foglalkoztatáshoz kapcsolódóan, a dolgozó nők munkájának megkönnyítésére alapították meg a Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalatot. A hattyút ábrázoló emblémáról elhíresült üzlethálózat egykor az egész országot lefedte tevékenységével. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Bár a több mint három évtizeden keresztül működő Patyolat vállalat a rendszerváltást követően megszűnt. Mégsem tűnt el teljesen, hiszen az elnevezés ma is több helyen visszaköszön a mosásra, tisztításra szakosodott vállalkozások nevében.

Miután a létező szocializmusban teljes foglalkoztatottságot akartak elérni, ezért a nők egyre nagyobb része vállalt 8 órás állást. Ez viszont megnehezítette hagyományos női szerepeiknek és feladataiknak ellátását. Mivel a háztartások gépesítettsége csak az 1960-as években indult fejlődésnek (így a mosógépek is ekkor kezdtek elterjedni), a dolgozó nők a család ruháit nem otthon mosták, hanem a Patyolatba vitték.

De itt még érdemes elidőznünk néhány gondolat erejéig, ugyanis

a nők munkába állítása mellett a korszak lakásviszonyai miatt is szükség volt a vállalatra, hiszen a szoba-konyhák, társbérletek alkalmatlanok voltak az otthoni mosásra, szárításra.

A II. világháború után épült házakban mosókonyha már általában nem is volt, ugyanakkor sok volt a szoba-konyhás lakás, ahol még a teregetésre sem volt hely. Korábban, a két világháború között az előkelő és a módosabb polgári családok még jellemzően mosónőkkel végeztették el a mosást.

Patyolat-szalon a fővárosi VIII. kerületben a Baross tér - Fiumei (Mező Imre) út sarkon 1958-ban Forrás: Fortepan/UVATERV

Ezen megfontolások alapján hozták létre 1948-ban a Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalatot országos hatókörrel.

Ám a vegytisztítás területén a vállalat – más, saját tevékenységükben egyeduralkodó szocialista monstrumoktól eltérően - soha nem volt monopolhelyzetben, mert a II. világháború után is folyamatosan működtek „maszek", azaz magán vegytisztítók, ezenkívül szövetkezetek is végeztek lakossági mosást. A Patyolat a legkiterjedtebb hálózattal 1987-ben rendelkezett, amikor a felvevőhelyek száma országosan 1200 volt, ezenkívül 185 vegytisztító szalonja is működött.

Megszületik a hattyú embléma

Mivel története szorosan kapcsolódik a magyar történelem alakulásához, ezért külön is érdemes foglalkozni az 1952-ben alapított Fővárosi Patyolat Vállalattal, amely tanácsi irányítás alatt állt. Az elnevezésben szereplő „Fővárosi" kifejezés nemcsak a működési területét jelezte, hanem azt is, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága felügyelte a tevékenységét.

Az első Patyolat-üzlet avatása Nyíregyházán, a Petőfi utcában 1965-ben Forrás: Fortepan/Ördögh János

Fénykorában több mint 200 üzlettel rendelkezett, és dolgozóinak létszáma elérte a 3500 főt.

Érdekesség, hogy a kelenföldi mosoda - napi 30 tonna fehérnemű mosására alkalmas kapacitásával akkoriban nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa - legnagyobb mosóüzemének számított.

Ezen a ponton kanyarodjunk vissza a múltba, és idézzük fel a még korábbi kezdeteket.

A vállalat jogelődje a Hattyú Gőzmosoda volt, amelyet 1922-ben alapítottak Dr. Lázár és Társai, központi telephelye pedig a budapesti VII. kerületi Klauzál utca-Dohány utca sarkán álló épületben működött.

Ebben az időszakban született meg a máig ismert hattyú embléma.

Patyolat-üzlet a fővárosban 1957-ben Forrás: Fortepan/UVATERV

A gőzmosoda 1944-ben a budapesti központi gettó területébe került, ahol a német megszállás alatt a német tábori kórháznak végeztek fehérnemű-, ágynemű- és kötszermosást, -fertőtlenítést, valamint katonaruhák és tiszti katonai öltözetek tisztítását. Majd a háború után az államosított Hattyú Gőzmosoda lett a fővárosi szinten szervezendő Patyolat vállalat kiinduló bázisa, az emblémát is innen vették át.

A patyolat szó eredete

A patyolat főnév eredetileg nagyon finom fonálból készült, ritka szövésű vászonszövetet jelentett, de később „finom, makulátlan, tiszta" jelentéssel melléknévvé vált.

Kedvezményes árú ruhatisztítástól a megszűnésig

A Patyolat - országosan és a fővárosban is - kezdettől fogva rendkívül kedvezményesen nyújtotta szolgáltatásait.

Az 1950-es, 1960-as években minden lakossági forinthoz 4 forint állami dotáció járult.

Később azonban a támogatás fokozatosan csökkent, majd meg is szűnt. Ezt a gazdasági döntéshozók annak idején azzal próbálták meg ellensúlyozni, hogy a lakosságnak végzett szolgáltatás nyeresége után a vállalatnak nem kellett adót fizetnie, de a kilencvenes évek elejétől ez a kedvezmény is megszűnt.

A régi időket idézi a Patyolat hattyús logója Forrás: Globetrotter19/Wikimedia Commons

A vállalat helyzetét nehezítette, hogy szolgáltatási díjainak emelésére nem kapott engedélyt, vagy ha mégis, az nem követte a növekvő energia- és mosószerköltségeket. Mindezzel párhuzamosan a háztartási mosógépek terjedése radikálisan csökkentette az általuk kínált szolgáltatás iránti igényeket.

Miért vállal felelősséget a Patyolat?

„Alig egy éve vásárolt fehér merluska kabátomat szemrevételezve megállapítottam, hogy nem éppen a legtisztább. Becsomagoltam, s gyanútlanul elindultam az egyik pécsi gyorstisztító szalonba. Alig félpercnyi szemrevételezés után az átvevő hölgy, a szalon dolgozója a következőket közölte velem:

- Kérem, lehet, hogy megsárgul, de előfordulhat, hogy kihull a szőre, vagyis felelősséget nem vállalunk érte...
- De én tizenkétezer forintért vettem, s mindössze egy-két hónapot használtam - próbáltam mentegetni kisbundámat.
- Sajnos - tárta szét kezét a hölgy -, s én mit tehettem mást - piszkos lévén a bunda - aláírtam a vállalási jegyet, vagyis, hogy nem vállalnak érte felelősséget, s a szolgáltatásért előre fizettem 267 forintot."
Így kezdődik egy panaszos levél, amelyet a Dunántúli Napló közölt le, még 1988 októberében, annak alátámasztására, hogy az ügyintézés nem mindig volt egyszerű a Patyolatnál.

A Patyolatok az 1980-as évek végén már súlyos anyagi és működési gondokkal küzdöttek. A túlélés reményében egyrészt – mint ekkor az összes vállalat – jelentős áremelést hajtottak végre, másrészt pedig több régi-új szolgáltatás bevezetésével próbálták megállni a helyüket a változó körülmények között. Ezek a próbálkozások azonban – ma már tudjuk – hiábavalóak voltak.

Kinevették, de egy dologban egész Európában élen járt a Gelka

A magyarországi rendszerváltozást megelőző időszakból számos olyan márkanevet lehet felidézni, amelyek annak idején a mindennapok részei voltak, ám az azóta felnőtt generációk tagjai számára azonban egyre kevesebbet mondanak. Ezek egyike a Gelka, vagy teljes nevén Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, amely hatvan évvel ezelőtt jött létre, háztartási gépek és berendezések javítására.

Már az 1980-as években, de főleg a rendszerváltás után a vállalat tevékenységére való igény rohamosan csökkent.

A Patyolat vállalatok a kilencvenes évek elején végül megszűntek, az általuk nyújtott szolgáltatások egy részét különböző magáncégek vették át.

A „Patyolat" védjegy jelenleg a Harmat Textiltisztító Kft. tulajdona, amely a Fővárosi Patyolat 1985-ben létrejött leányvállalatának utódjaként működik tovább, és az emblémát a mai napig használja.

Forrás: Magyar Nemzeti Archívum, Dunántúli Napló, Pécsi-Stúdió blog.hu