Az idei április és július között Kína összesen 1460 milliárd jen (13,8 milliárd dollár) értékben vásárolt közepes és hosszú lejáratú japán államkötvényt – írja a CNBC a japán pénzügyminisztérium és jegybank adatai alapján. A kínai vásárlás idei üteme 3,6-szerese volt a tavalyinak.
Összevetésképpen, az Egyesült Államok mindössze 30 százalékkal növelte a vásárlásait ugyanebben az időszakban, miközben Európa 3000 milliárd jen értékben szabadult meg japán kötvényektől.
A japán állampapírok hozama egyébként nulla százalék körül mozog, aminek köszönhetően nem számítanak túlságosan vonzó befektetésnek a globális piacon. Mindazonáltal a háttérben van egy szempont, amely némileg módosítja a helyzetet, és ezáltal a kínai vásárlás is érthetőbbé válik. Miként az Aberdeen Standard Investments szakértője kiemelte, a japán állampír egészen kedvező eszköz lehet, attól függően, milyen fizetőeszközzel finanszírozza valaki a vásárlást.
A kínai menedzserek ugyanis relatíve jól kereshetnek azon, ha jüanért japán állampapírt vásárolnak, majd átváltják amerikai dollárra a devizakitettséget. Ezzel a kínai fél akár 0,56 százalékos prémiumot is tud realizálni egy 30 éves lejáratú állampapírral, amely egyébként is magasabb hozamot jelent a hosszú lejárat miatt.
Vagyis a kínai befektetők lényegében egyszerre vásárolnak kötvényt és hajtanak végre egy devizaügyletet, kihasználva a jüan pozícióját.
Ezzel pedig Kína a jüan felértékelődését is szabályozni tudja a japán jennel szemben, mivel jüant adnak el, hogy jenben jegyzett állampapírt vásároljanak. A kínai fizetőeszköz ugyanis jelentősen megerősödött idén, nemcsak a jennel, de az amerikai dollárral szemben is.
Az sem elhanyagolható tényező, hogy globális összevetésben az enyhe mínuszos hozamokkal forgó japán állampapírok többet is hoznak a befektetőknek egyes európai társaiknak. Ha ugyanis a biztonságos menedéknek számító kötvénypiacot nézzük, akkor Svédországban, Svájcban vagy az eurózóna magállamaiban masszívabb mínuszok uralkodnak, mint Japánban.