Megtanultak energiát nyerni a sörből

A biogázról mint az energiatermelés egy formájáról általában kevés szó esik a médiában, azonban az elmúlt hónapban a helyzet megváltozott. A koronavírus-járvány miatti leállások idején ugyanis olyan nagy mennyiségű sör maradt a raktárakban, hogy komolyan fölmerült a kérdés, hatékonyan energiává alakítható-e az ital.

A sörrajongók talán szörnyű pazarlásként tekinthetnek a gondolatra, hogy a sört energiává alakítsák, azonban a jövő gazdaságaiban az ital mégis fontos szerepet tölthet be, és messze nem csak alkoholos fogyasztási cikként.

Az elmúlt időszakban ugyanis olyan kevés sör fogyott a járvány miatti leállások idején, hogy egyesek elkezdtek azon gondolkodni, lehet-e alternatív felhasználási lehetőségeket találni az italnak.

Ausztrália déli részén például több millió liter sör maradt a raktárakban, miután bezártak a kocsmák és a bárok. A helyiek pedig úgy döntöttek, ahelyett hogy kiöntenék a söröket, inkább felhasználják azokat arra, hogy biogázként energiával lássák el a szennyvízüzemet – írja az RT.com.

A megmaradt sörből állítanak elő energiát Ausztráliában Forrás: Image Source/Zero Creatives

A Glenelg Wastewater Treatment Plant nevű üzem organikus hulladékból és szennyvíziszapból állít elő biogázt, majd ezt áramtermelésre használja föl. Az üzem vezetése pedig úgy látja, a megmaradt sörök kiváló adalékot jelenthetnének a szokásos mixhez.

A projekt pedig már be is indult.

Az üzem hetente mintegy 150.000 liter lejárt sört használt fel, és a metán kinyerésével olyan hatásosan dúsították föl a meglévő keveréket, hogy májusban már rekord mennyiségű, 355.200 köbméter biogázt termeltek,

júniusban pedig további 320 000 köbmétert.

Ez nagyjából 1200 ház áramellátásához elegendő energia

– mondta Lisa Hannant, az üzem menedzsere.

Noha a biogáz eddig elég kevés figyelmet kapott megújuló energiaforrásként, egyértelműen megvan a létjogosultsága az alternatív lehetőségek között. Minden organikus hulladék biogázzá alakítható ugyanis, a folyamathoz mindössze egy úgynevezett emésztő kell. Ez egy olyan lezárt tartály, amelyben a hulladék annyira felmelegszik, hogy az anaerob baktériumok könnyebben végezhetik a dolgukat. A baktériumok pedig ebben a környezetben elfogyasztják az organikus anyagot, és biogázt termelnek.

Ha pedig a biogáz összetétele 60 százalékban metán, 40 százalékban szén-dioxid, akkor lényegében ugyanúgy használható energiatermeléshez, mint a földgáz.

Természetesen nem minden hulladék ugyanolyan, vagyis nem minden használható fel hatékonyan energiatermeléshez. A rostokban gazdag hulladékok például nem elég jók ehhez, mivel a baktériumok túl hosszú ideig emésztik őket. A sör viszont eddig kifejezetten sikeres alapanyagnak bizonyult.

A biogáz felhasználása kevés figyelmet kap, pedig fontos energiaforrás lehet a jövőben Forrás: AFP/Jean-Francois Monier

Ráadásul a biogáz előállítása egyáltalán nem számít újdonságnak. A világ számos területén alkalmazzák a technológiát. Egy 2014-es jelentés szerint a legnagyobb biogáz-előállító Kína volt, melyet az USA, Thaiföld, valamint Vietnám követett. Emellett az is fontos, hogy a biogázt valóban mindenre föl lehet használni, amire a földgázt is, tehát rendkívül széles körben alkalmazható, a közlekedéstől a fűtésen át a főzésig.

Mindazonáltal az elemzések arra is rámutatnak, hogy egyelőre komoly korlátai vannak a nagyüzemű biogáz-előállításnak.

Egyfelől jelenleg még csak kisebb, alacsonyabb költségekkel működő üzemekben éri meg biogázt termelni. Másfelől, és talán ez a legfurcsább, probléma van az alapanyag elérésével. Miközben ugyanis a világ hatalmas mennyiségű hulladékot termel, a megfelelő hulladék megfelelő elérése egyelőre gondot jelent a biogáz nagymértékű előállításban.