Aranyat kerestek a barlangban, ahol egy nyúl Artúr király lovagjaira támadt

Monty Python Sacre Graal Monty Pyton and the holy Grail 1974 Real Terry Jones et Terry Gilliam Graham Chapman John Cleese Eric Idle Michael Palin Terry Jones Terry Gilliam. Collection Christophel © Michael white productions / National films trustee company / Python pictures

Sokáig a rajongók egyik nagy álma volt, hogy megtalálják az 1975-ös Monthy Python-film, a Gyalog galopp mára kultikussá vált abszurd humorú filmalkotás egyik legismertebb jelenetének helyszínét. Azt, ahol egy barlangot védő fehér nyúl rátámad Artúr király lovagjaira, és megfutamítja őket. A helyszín azóta ismertté vált, és néhány más érdekesség is kiderült róla.

Jó ideig a titokzatosság homálya lengte körbe azt a helyszínt, amelyet a filmben Caerbannog barlangjának neveznek, és amelynek bejáratát egy harcias nyúl őrzi a betolakodókkal szemben. A területet korábban nem volt könnyű megtalálni, idézi fel az Atlas Obscura. Sőt, amikor a film bemutatásának 25. éves évfordulója kapcsán a Monthy Python-csoport két tagját, Michael Palint és Terry Jonest felkérték, hogy látogassanak el oda újra, már egyikőjük sem emlékezett arra, pontosan hol van.

A különös humorú filmből ismert barlang Forrás: Wikimedia Commons/Karen Vernon / Tomnadashan Copper Mine / CC BY-SA 2.0

Azóta kiderült az is, hogy a hatalmas fekete szörny, Arrrghhh búvóhelye, melyet az említett vérnyúl védett, a valóságban Skóciában, Loch Tay közelében van.

A Tomnadashan-bánya a legegyszerűbben talán Killinből közelíthető meg, az autóúttól tett rövid gyalogos túrával.

A filmben barlangként felbukkanó bányának - vagy inkább tárnának - korábban, a XIX. században gazdasági jelentősége is volt, igaz, csekély mértékű, és csak rövid ideig. Komoly ipari termelés soha nem folyt ott.

Az 1830-as években John Campbell, Breadalbane második márkija, skót származású nemes, elhatározta, hogy arany- és rézbányászatba kezd a tulajdonában lévő földterületeken. 1842-ben egy Griffith Roberts nevű bányász, meg is kezdte a munkát a bányában, méghozzá egyedül.

1846-ban már 16 férfi és 2 fiú is dolgozott ott a források szerint.

A terület azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a bánya 1862-ben, Campbell halála után, elhagyatottá vált.

Az egykori tárna ma szabadon látogatható Forrás: Iain A Robertson/geograph.org.uk

Ma szabadon látogatható turisztikai célpont a helyszín, ahol a vérnyúl és Artúr király lovagjai találkoztak.