Csaló kriptovaluta-kereskedők miatt riasztott az MNB

The technology of the Ethereum platform is represented on a computer screen at the Ethereum DEV offices in Berlin, Germany, 14 April 2015. Ethereum is an open source platform that hosts applications and data on a decentralized network. While the block chain technology of the cryptocurrency Bitcoin is restricted to finance, this concerns applications that would normally require escrow services like, for example, financial applications, social networking applications, notaries or booking services that need to save and validate verifiable data. Photo: JENS KALAENE/dpa

A világháló egyes gyanús külföldi portáljain megkezdődött az egyik nagy közösségi médiaszolgáltató által kibocsátandó (valójában még el sem érhető) kriptovaluta hamis „előértékesítése", ami a piramisjáték, személyes adatokkal visszaélés és más bűncselekmények melegágya, figyelmeztet közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Bár a nyilvánosan elérhető adatok szerint ilyen „előértékesítés" itthon még nincs, nem zárható ki, hogy a korábban is hamis kriptovalutákkal piramishálózatot építő hazai csoportok hasonló ajánlatokkal léphetnek elő.

Több olyan külföldi internetes portál – például a gyanú szerint többek között az Uplibra, a Calibra és a Buylibracoins – kezdte meg működését az utóbbi időben, amelyik a világ egyik legjelentősebb közösségi médiaszolgáltatója kriptovalutájának úgymond „előértékesítését" kínálja.

Ezek színvilága, elemei az adott közösségi médiafelületre, illetve

a kriptovaluta hivatalos portáljára hasonlítanak,

nem zárható ki, hogy azokat illegálisan használják fel.

Illusztráció Forrás: AFP/Sputnik/Alexei Danichev

Ezek klónoldalak kedvezményes áron kínálják előre ezt a – kereskedelmi forgalomban egyelőre még el sem érhető – virtuális valutát.

A vásárlók a nem létező kriptovalutát nem létező elektronikus pénztárcákban tárolhatják. Sőt a kiberbűnözők ígérete szerint (az MLM-nek álcázott piramisjáték klasszikus szabályainak megfelelően), aki újonnan beszervez másokat is a csoportba, állításuk szerint ingyen is kaphat a kriptovalutából. Több klónportálra az ügyfelek közösségi médiaadataikkal is beléphetnek, így ezeknél az ő adataik, fényképeik és regisztrációs kódjaik is a bűnözők kezébe kerülhetnek.

Magyarországon egyelőre még nem jelentek meg hasonló internetes ajánlatok.

Nem zárható azonban ki, hogy néhány, a nem létező kriptovalutákhoz (például Onecoin) vagy ICO-khoz kötődő korábbi piramisjátékokban feltűnt magánszemély vagy csoport fantáziát lát majd ebben, és hasonló oldalakat indít.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a hozzá beérkezett fogyasztói jelzések, panaszok nyomán is – az elmúlt öt évben számtalan figyelmeztetést, sajtóközleményt tett közzé a – legális és illegális – virtuális fizetőeszközök rendkívüli kockázatairól, és publikálta az Európai Bankhatóság (EBA) e témájú figyelmeztetését is.

A kriptovaluták jogi helyzete ma még nagyrészt szabályozatlan, jellemzően nem tartoznak a jegybankok felügyelete alá (az MNB sem engedélyezi, regisztrálja őket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak.

Ha nyilvántartásaikban vagy a tranzakciók lebonyolításakor probléma adódik, a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet megfelelő lebonyolítását, a károk megtérítését. A veszteségek miatti jogvitákat az ügyfelek (általában külföldi állam nyelvén és jogrendje szerint) csak polgári peres eljárással rendezhetik vagy – bűncselekmény, például piramisjáték gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak.

További probléma, hogy

a virtuális valuták árfolyama gyorsan, sokszor kiszámíthatatlanul változhat.

Még fokozottabb a kockázat a – piramisjáték alapjául szolgáló – nem valós kriptovalutáknál.

Illusztráció Forrás: AFP/Caia Image/Science Photo Library

Az MNB – hatáskörének hiánya ellenére – a befektetők védelme érdekében folyamatosan nyomon követi a fizetésre használható virtuális eszközök működését, és tájékoztatást nyújt a nyilvánosságnak.

Célszerű, hogy az ügyfelek fokozott körültekintéssel járjanak el az ilyen eszközökbe való befektetés előtt, és fontolják meg inkább a felügyelt pénzügyi intézmények által kínált megtakarítási lehetőségeket.

Az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája, és fogyasztóvédelmi oldalán a befektetési döntést segítő hasznos tájékoztatók is megtekinthetők.