Az ipari termelés volumene 5,4 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 5,7 százalékkal nőtt tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest.
Az előző hónaphoz, novemberhez képest 2,5 százalékos volt a termelés szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított növekedése.
A tavalyi év egészében 3,6 százalékkal haladta meg az ipari kibocsátás az előző évit a 2017-es 4,6 százalék után.
Az ipari termelés tavaly decemberi növekedési üteménél csak három hónapban, januárban, áprilisban és júliusban volt nagyobb az elmúlt évben.
A munkanaphatástól megtisztított növekedés csak tavaly januárban volt nagyobb a decemberinél.
A feldolgozóipari alágazatok többsége hozzájárult a termelés decemberi növekedéshez - fűzte hozzá a KSH. A legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása gyorsult az előző havi 3,3 százalékhoz képest. Az elektronikai és optikai termékek gyártása jelentősebben, az élelmiszerek és a dohánytermékek gyártása szerényebb mértékben nőtt - tették hozzá.
A várakozásoknál lényegesen gyorsabban, 5,4 százalékkal nőtt az ipari termelés decemberben, munkanaphatással megtisztítva a növekedés 5,7 százalék volt - írja az adatokra reagálva Suppan Gergely, a Takarékban elemzője.
Szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva az előző hónaphoz képest 2,5 százalékkal bővült az ipari termelés, míg a 2015. évi átlagos szintet 13,1 százalékkal, a 2010-es átlagot pedig 38,3 százalékkal múlta felül.
A negyedik negyedévben összességében jelentősen gyorsult az ipari termelés a harmadik negyedévhez képest.
Így a GDP növekedése a tavalyi utolsó negyedévben elérhette az 5 százalékot, a tavalyi év egészében pedig a 4,8 százalékot.
A gépkocsik károsanyag kibocsátásának új mérési szabályzatának (WLTP) hatása a várakozásunknak megfelelően átmenetinek bizonyult a KSH előzetes közlése szerint, mivel a járműgyártás kibocsátása nagyobb ütemben nőtt az előző hónapokhoz képest.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben bővült az egy évvel korábbihoz képest.
Idén új gépkocsi modellek hazai gyártása és további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése – a tavalyi évben a tavalyi uniós forrásbeáramlással közel egyező mértékű, 4 milliárd eurót meghaladó működőtőke beruházásról született döntés –, valamint a robosztus belső kereslet adhat további lendületet az ipari termelésnek, amit a némileg csökkenő, de továbbra is igen magas bizalmi indexek is tükröznek.
Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint döntően közvetett hatások miatt a brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet.
Idén 4,8 százalékos növekedés várható az ipari kibocsátásban a tavalyi 3,6 százalék után
- fűzte hozzá az elemző.