Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A The Guardian című brit napilapban megjelent oknyomozó anyag szerint a zenekar jótékonysági célokra gyártott pólóit előállító bangladesi gyárban a dolgozók óránként mindössze 35 pennyt (mintegy 130 forintot) keresnek, zaklatják és sértegetik őket, ráadásul naponta akár 16 órát is dolgozniuk kell.
A pólókat kereskedelmi forgalomban 20 fontért (mintegy 7200 forintért) értékesítik. Az együttes az akcióval a Comic Relief nevű brit jótékonysági szervezetnek gyűjt a nemek közötti egyenlőség elősegítését célzó kampányra.
A pólók elején az IWannaBeASpiceGirl (SpiceGirlAkarokLenni) felirat, míg hátsó oldalán a „gender justice" (nemi igazságosság) kifejezés olvasható.
A Spice Girls szóvivője elmondta, hogy mindannyiukat megdöbbentették a pólók előállításának körülményeiről szóló állítások, ezért az együttes tagjai személyesen finanszíroznak egy független vizsgálatot a bangladesi gyár munkakörülményeivel kapcsolatban.
A Comic Relief hozzátette: mind szervezetük, mind az együttes ellenőrizte, hogy a pólók beszerzésével megbízott cég, a Represent etikus módon előállított termékeket biztosít-e. A cég azonban a tudtuk nélkül később megváltoztatta a pólók előállítási helyét. A Comic Relief közlése szerint a kereskedő vállalta a teljes felelősséget azért, hogy milyen beszállítót választ.
A pólókat előállító bangladesi gyár dolgozói arról számoltak be a The Guardiannek, hogy amellett, hogy túlórára kényszerítették őket, akkor is dolgozniuk kellett, ha rossz egészségi állapotban voltak, ráadásul szóbeli bántalmazásokat is el kellett szenvedniük.
Az alacsony bérek és a nyugati országokkal kötött kereskedelmi megállapodások révén a ruhaipar adja Banglades exportjának mintegy 80 százalékát.
Jól tudjuk, hogy a Spice Girls esete egyáltalán nem egyedi, hiszen jó néhány ilyen botránytól volt már hangos az elmúlt években a világsajtó.
Ilyen esetekről rántotta le a leplet a közelmúltban a Sweatshop – Halálos divat című film, amelyből kiderül, hogy a legismertebb márkák - Benetton, Mango, Gap, Nike, Victoria's Secret, Calvin Klein, H&M, stb. - is ilyen helyeken készíttetik a termékeiket.
A Blikk összefoglalója szerint a film talán leginkább retinába égő, emblematikus jelenete, amikor divatfotókat készítenek a dolgozókkal közösen, egy táblát tartva. Az első képeken a munkások láthatók, kezükben egy táblával, amin az a felirat olvasható, hogy mennyiért készítették a rajtuk levő ruhát, a másodikon pedig ugyanabban a ruhában már egy-egy blogger látható, viszont a táblán már azzal az árral, amennyiért a boltokban megveszik a ruhát (ez az árkülönbség átszámolva 9-10 ezer forintos).
A film kifejezetten a sweatshop jelenség bemutatására irányult: sweatshopnak nevezik azon üzemeket, amelyek a fejletlen országokban kevesebb mint napi 1000 forintért dolgoztatnak munkásokat, majd az ott elkészült termékeket a világ másik felén hatalmas haszonnal eladják.
A világon manapság több mint 150 millió, 5 és 14 év közötti gyermek kénytelen dolgozni. A legtöbben, mintegy 28 milliónyian, Indiában élnek.
Kérdés, hányan tudnak közülük arról, hogy június 12-e a gyermekmunka-ellenes világnap.
