Törvénymódosítás védi a magyar gazdák termőföldjeit

Nyáregyháza, 2015. június 22. Egy közmunkás borsót szed Nyáregyházán 2015. június 22-én. A Pest megyei település munkanélkülijei a Váci egyházmegye vidékfejlesztési programjában vesznek részt, amely tizenkét közmunkással és napi húsz-huszonöt önkéntessel működik a helyi plébánián. A héthektárnyi termőföldön közel ötven jószággal megtermelt élelmiszert ruhaadományokra cserélik és a falu rászorulói között szétosztják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A földforgalmi törvény módosítása, amely pénteken lépett hatályba, megerősíti a helyben lakó gazdák szerepét, hozzájárul az agrárium versenyképességének a növeléséhez, illetve a visszaélések visszaszorításához és fontos szerepet játszik abban is, hogy a termőföld magyar kézben maradjon – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pénteken.

Kiemelték, a módosítás eredményeként

megszűnik annak a lehetősége, hogy a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, majd később azokat nem mezőgazdasági célra használják fel.

A helyi földbizottságnak a helyi viszonyok figyelembe vételével kell megvizsgálnia az érintett terület jövedelemtermelő képességét, és az alapján kell értékelnie a vételárat.

Illusztráció Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A közlemény szerint az intézkedés a helyben lakó gazdák földvásárlását szolgálja, hiszen előnyben részesíti őket a termőföldek spekulációs célú felvásárlói helyett.

A törvénymódosítás következtében a helyi földbizottságokra vonatkozó további szabályok is változnak.

A földbizottságok kiemelt szerepet töltenek be a földforgalom ellenőrzésében.

Eddig, ha valaki nem értett egyet az állásfoglalásukkal, akkor az önkormányzatok képviselő-testületéhez nyújthatott be kifogást.

A törvénymódosítás hatályba lépésével azonban már nem a képviselő-testületek vesznek részt az eljárásban, ugyanis a döntést a kormányhivatalok hozzák meg az agrárkamara állásfoglalása alapján.

A kormányhivatal döntésével szemben is lehet jogorvoslattal élni, fontos változás azonban, hogy a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárást rendelhet el. Ez azt jelenti, hogy nem bírálhatja felül a gazdálkodók állásfoglalását, azaz a jövőben erősödik a helyi gazdálkodók szerepe a birtokpolitika alakításában.