Hazánkban is kísérleteznek, hogy rovarfehérjékkel dúsítsák a takarmányt

pulyka telep pulykatelep ÁLLAT állatfotó FOTÓ FOTÓTÉMA pulyka
Ács településen a pulykatelep teljes állományát meg kell semmisíteni(illusztráció).
Vágólapra másolva!
Megkezdődnek jövőre Magyarországon is azok a takarmányozási kísérletek, amelyekben sertéseket és baromfiféléket etetnek majd „tenyésztett" rovarokból – házi tücsökből, lisztbogárból és gyászbogárból – származó fehérjékkel. Az országban képződött szerves hulladékokból hatalmas mennyiségű, akár 12 millió tonna rovarfehérjét is elő lehetne állítani évente, de a konkurens szójabiznisz szereplői máris beindították az ellenlobbit - értesült a Növekedés.hu.
Vágólapra másolva!

Nem csak rendkívül érdekes, hanem úttörő jelentőségű kísérletek előkészületei kezdődtek meg Magyarországon annak érdekében, hogy a rovarokból származó fehérjéket be lehessen építeni a hazai takarmányozási receptúrákba.

Ennek oka a fehérjehiány, melyet új megoldásokkal kell pótolni, tekintettel a Föld népességének növekedésére is.

Ezzel pedig részben vagy egészben ki is váltható az évi több százezer tonnás hazai szójaimport, amelynek zöme GMO-s (genetikailag módosított szervezetű) takarmány-alapanyagként érkezik az országba.

Az agrártárca éppen ezért nemzeti fehérjetakarmány programot dolgozott ki, amelyet a kormány 2017-ben fogadott el. Az uniós szabályok értelmében ma rovarfehérjéket a halak és a házi kisállatok számára készített takarmányok, illetve eledelek tartalmazhatnak, így más haszonállatfajokat ilyen összetevőkkel nem lehet takarmányozni.

Holott az alternatív fehérjeforrások különösen fontosak lehetnek a sertéseknél és a baromfiféléknél, mivel e két ágazat állítja elő a legtöbb elfogyasztott húst, és mindkettő termeléséhez jelentős fehérjemennyiségre van szükség.

A baromfifélék és a sertések táplálására is hasznos lenne a rovarfehérje a szakemberek szerint Forrás: MTI/Varga György

A kísérletekkel párhzamosan tehát azt is el kell érni, hogy időközben az Európai Unió a sertéseknél és a baromfifajoknál is engedélyezze a rovarfehérjék felhasználását.

A rovarfehérje tenyésztés nem elhanyagolható további szempontja, hogy a Magyarországon képződő szerves hulladékok jelentős részét hasznosítani lehetne.

Az elképzelések szerint az első hazai rovartenyésztési és takarmányozási kísérletek házi tücskökre, lisztbogarakra és gyászbogarakra terjedhetnek majd ki.

Évente akár 12 millió tonna rovarfehérjét is elő lehetne állítani, ami hatalmas mennyiség, hiszen a takarmányipar most összesen 4 millió tonna takarmánykeveréket készít évente.

Általános agrárszakmai vélemények szerint a rovarfehérjék alkalmazása kikerülhetetlennek tűnik a jövő takarmányozásában. A szélesebb körű elterjedést viszont nehezítheti, hogy a szójabizniszben utazó vállalkozások ellenérdekű felekként jelennek meg a piacon. A kormány ugyanakkor a hivatalos nyilatkozatok szerint eltökéltnek látszik abban, hogy a hazai agráriumot GMO-mentessé teszi, így az importszója kiváltása e törekvés markáns részét képezheti.