Az adatok szerint a várakozásokat meghaladva, 11,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek májusban, ami azt jelenti, hogy
2015 óta már 50,4 százalékos volt a növekedés.
2019. májusban a bruttó átlagkereset 364 400 forint volt, 11,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ha 2019. január–májusát tekintjük, akkor ebben a periódusban a bruttó átlagkereset elérte a 358 400 forintot, a nettó átlagkereset 238300 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A várakozásokat meghaladó májusi bérnövekedés elsősorban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására következett be. A KSH módszertanában az év elején végrehajtott módosítás nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában, viszont az adatok hitelességét nagyban növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak az adatok, közvetlen egyéni keresetekből.
Miután a nettó bérek szintén 11,2 százalékkal emelkedtek, így a reálbérek 7 százalékponttal növekedtek májusban.
A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a rendszeres bérek növekedése 10,1 százalék lett.
A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 8,1 százalékkal növekedtek, így ez a szektor a gyenge pontja továbbra is a jelenlegi bérdinamikának, míg a versenyszféra felülmúlja az átlagot.
A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 1,8 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 2,8 százalékpont volt, míg a közszférában 1,7 százalékkal csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így egyre gyorsuló ütemben az üzleti szféra növekedése hajtja a foglalkoztatást, ami kedvező az adófizetői bázis szempontjából.
2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 50,4 százalékkal nőttek a hazai munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.
A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt 52 százalékkal nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve.
A Takarékbanknál az idénre 10 százalékot meghaladó növekedést várnak a bruttó bérekben, a reálbér növekedés pedig 6,5 százalék felett lehet, de a kockázatok felfele mutatóak.
A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra
- prognosztizálja Horváth András, a takarékbank vezető elemzője.
A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai bérszínvonal,
ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna.
A makrogazdasági folyamatokat tekintve az, hogy az alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben, az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és versenyképességét - tette hozzá az elemző.
Az általános munkaerőhiány mellett a költségvetési szektorban újra felgyorsult béremelésekkel magyarázták más elemzők, hogy májusban ismét kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában alapvetően a közszférában újrainduló bérrendezéssel magyarázta az előző hónaphoz képest a gyorsuló bérkiáramlást, miután az áprilisi 3,6-ről 10,7 százalékra ugrott meg a költségvetési szféra átlagbér-növekedése májusban.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra mutatott rá, hogy
májusban a bérek emelkedése meghaladta a minimálbéremelés mértékét, így a növekedés inkább a magas munkaerő-keresletre vezethető vissza.
A közszférában ugyanakkor továbbra is látszik a béremelések folytatásának szükségessége.
A kormányzati intézkedések, köztük az adócsökkentés, a kormány és a versenyszféra között létrejött megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról hozzájárultak a bérek növekedéséhez - mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium (PM) munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a májusi kereseti adatokra reagálva.
A helyettes államtitkár kiemelte, a vállalkozások éltek az adott lehetőséggel, beruháznak, növekednek, fejlesztenek, és ez maga után vonja a nagymértékű munkaerő igényt, a bérnövekedést.
Marczinkó Zoltán hangsúlyozta, a kerestek 77 hónapja nőnek Magyarországon, 2010 óta több mint 80 százalékkal emelkedtek a bérek. A bérnövekedés nagyobb mértékű volt a versenyszférában, mint a közszférában
- tette hozzá.
Megjegyezte, az egyes ágazatokon belül továbbra is a pénzügyi szféra és az infokommunikációs területen a legmagasabbak a bérek, de a növekedés mértéke a két ágazatban átlag alatti volt. A 10,6 százalékos átlagnövekedést a mezőgazdaságban, az építőiparban, a kereskedelemben haladta meg a béremelkedés.
Ez azt mutatja, hogy jobban megbecsülik ezekben az ágazatban a dolgozókat.
Marczinkó Zoltán rámutatott arra is, hogy a beruházások átlagos mértéke folyamatosan nő, a kedvező tendencia 2019-ben és 2020-ban is előre jelezhető. Az építőipar az első öt hónapban több mint 40 százalékkal bővült, az egyéb ágazatok is nagymértékű növekedést produkáltak. A bruttó keresetek a garantált bérminimum és a minimálbér emelését meghaladóan nőttek az utóbbi időben, és ez a tendencia várható 2020-ra is.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy földrajzilag is kiegyenlítődnek a bérek Magyarországon. Továbbra is Budapest és az Észak-Nyugat Magyarország régióban magasabbak a bérek, de a különbségek csökkennek ezen területek és a többi országrész bére között.
A Pénzügyminisztérium közölte, kimagasló mértékben,
több mint 84 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010 óta a családi adókedvezményt is figyelembe véve Magyarországon.
A foglalkoztatással párhuzamosan így a bérek is érdemben emelkednek Magyarországon, ami a magyar családok anyagi helyzetét nagyban javítja.