Dollármilliárdos károk a digitális hirdetések piacán

25441564 - a laptop has many objects projecting out of the screen on a black background with glowing light.

Óriási károkat okoznak a digitális hirdetések piacán az álfelhasználók profiljai és az apró, de annál kártékonyabb, hamis kattintásokat generáló algoritmusok, a botok. Egy friss jelentés szerint, a globális veszteség mintegy 9 százaléka egyetlen országhoz, Indiához köthető - írja a Quartz.

A TechARC nevű piackutató vállalat szerint, 2018-ban Indiában történt a "digitális hirdetési csalások" mintegy 9 százaléka.

Ezek összesen 1,63 milliárd dollárnyi kárt okoztak ezen a piacon Indiában.

Ez több mint 456 milliárd forintnak felel meg.

Ennyit vesztettek a hirdetők azon, hogy a különöböző, diigitális csatornákon megvalósított hirdetési kampányaikat álfelhasználók, botok befolyásolták. Ezek az eszközök jellemzően azt a célt szolgálják, hogy kattintásokat generáljanak, például egy adott banneren vagy a legnagyobb keresőoldal, a Google találati listájában. A hamis kattintások pedig a hirdető részéről a hirdetésre szánt, előzetesen meghatározott költségkeretet fogyasztják.

Illusztráció Forrás: Origo

"A digitális hirdetések világában a csalás jelentősége oly mértékben elharapódzott, ami már a marketingkiadások visszafogásához vezet, ezáltal pedig veszélyezteti az egész digitális átállásaunkat is" - fogalmazott jelentésük bemutatásakor Faisal Kawoosa, az elemzőcég alapítója és vezető analítikusa.

A riportból az is kiderül, hogy a károk felét egyetlen szektor, az e-kereskedelem szenvedte el.

Itt egyaránt jelent van az, amikor a vásárlókat több különböző, de lényegében egy vállalathoz tartozó oldal között irányítják oda-vissza a szerverek, és az a jelenség is, amikor hamis felhasználói profilok miatt, egy webáruház tulajdonosának alaptalanul tűnhet úgy, hogy megnövekedett látogatóinak, illetve vásárlóinak száma.

Az e-kereskedelmi oldalak után az ilyen csalásokkal leginkább érintett területek közé tartoztak a szabadő eltöltésével és az utazással kapcsolatos oldalak, majd a játékokat és szórakoztató tartalmakat kínáló portálok, a banki-pénzügyi oldalak, végül az egészségmegőrzéssel foglalkozó és gyógyászati eszközöket kínáló, és a máshova be nem sorolt weblapok.

Az indiai hirdetők összesen költségvetésük mntegy 17 százalékát költötték digitális reklámozásra 2017-ben. Ez az arány a modellezés szerint 2020-ra 22 százalékra emelkedik. Az előrejelzések szerint azonban a csalások volumene is növekszik, köszönhetően a mind kifinomultabbá váló eljárásoknak.

A cégek több módon próbálnak védekezni az ellen, hogy hamis felhasználók fosszák meg őket hirdetési büdzséjüktől a valódi vásárlók helyett.

Történnek kezdeményezések arra, hogy legyenek nyilvános feketelisták azokról a csaló oldalakról, melyeken nem ajánlatos hirdetni, és ugyanígy az ellenkezőjéről, a hirdetési ajánlható oldalak nyilvántartásáról.

A digitális hirdetések piacát uraló Google csak tavaly 320 ezer hirdetőt tiltott ki az úgynevezett display-hálózatáról, mert azok megsértertték a vállalat vonatkozó irányelveit. Az egyik indiai légitársaság pedig a közösségi médiában kezdett ellenkampányba, amikor a vállalat nevében hamis hirdetések jelentek meg állásajánlatokról vagy ingyenes repülőjegyekről.