Tavaly decemberben az export 2,7, az import 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a 398 millió euró exporttöbblet 173 millió euróval volt alacsonyabb.
A kivitel éves növekedési üteme decemberben volt a legalacsonyabb a tavalyi negyedik negyedévben a novemberi 4,5, és az októberi 6,7 százalék után, az import növekedési üteme is lefékeződött az előző havi 7,3 és az októberi 9,8 százalékos ütemhez képest.
A december havi aktívum 80 millió euróval kisebb a novemberinél, de ezzel is a második legnagyobb összeg a tavalyi második fél évben.
Az első becslés adataival kiszámolható, hogy a negyedik negyedévben csaknem duplájára gyorsult a kereskedelmi többlet csökkenése az előző év azonos időszakához képest, aminek a jövő héten megjelenő előzetes GDP-adat szempontjából lehet megkülönböztetett jelentősége.
A tavalyi negyedik negyedévben 1,180 milliárd euró - 381,6 milliárd forint - volt az exporttöbblet ami 598 millió euróval, forintban 173,4 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál, míg 2017 negyedik negyedévében a nettó export 306 millió euróval, 88 milliárd forinttal csökkent éves összehasonlításban.
A tavalyi első három negyedévben, amikor 4,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest, az áruforgalmi nettó export 1,6 százalékponttal lassította a növekedést.
2017. negyedik negyedévében a nettó export csökkenése 1,8 százalékponttal fogta vissza a GDP-növekedés mértékét, ami ezzel együtt is 4,5 százalékos volt.
Az import gyorsabb növekedése továbbra is a robosztus belső keresletre utal - írja az adatokat kommentálva Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Tavaly összesen 4,3 százalékkal nőtt az export, míg 6,9 százalékkal nőtt az import, ennek hatására a külkereskedelmi többlet 2,037 milliárd euróval 6,04 milliárd euróra csökkent.
Ezen belül a tavalyi utolsó negyedévben a külkereskedelem többlete 598 millió euróval mérséklődött, így a harmadik negyedévhez képest kevésbé rontotta a GDP növekedését, amely a
fogyasztás dinamikus és a beruházások kirobbanó növekedése mellett elérhette az 5 százalékot, így a tavalyi egész évben a 4,8 százalékot.
A következő években újra emelkedhet a külkereskedelem többlete, 2021-től az új Mercedes gyár tervezett üzembe helyezése miatt akár erőteljesebben is. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez.
2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat.
Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére, valamint jövőre a forint erősödésére számítunk a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről - teszi hozzá az elemzés.