A 2019. január 1-én megváltozott vízügyi szabályozás lehetővé teszi, hogy már akár 20 évre is megadható legyen az öntözéshez elengedhetetlen vízjogi engedély a korábbi 5 év helyett – írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A szabályozással csökkenek a gazdálkodók bürokratikus terhei, kevesebb lesz az engedélyezéssel járó adminisztrációs- és költségteher.
A vízjogi engedélyek kiadásában részt vesz a talajvédelmi hatóság is, amely a talajvédelmi tervek alapján a szakhatósági állásfoglalást 5 évre adja meg. Ehhez igazodott a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély hatályossága is. 2018 őszén megjelent a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározat, amelyben a kamarának közreműködő szerepe van.
A kormányhatározat irányozta elő többek közt azt, hogy az öntözésben érintett Belügyminisztérium, valamint Agrárminisztérium a talajvédelmi szabályozás szempontjából vizsgálja felül a vízjogi engedélyezést, és tegyen javaslatot a hosszú távra szóló öntözési vízjogi engedély feltételrendszerére.
Ennek eredményeképpen a gazdák akár 20 évre is kaphatnak vízjogi engedélyt az öntözésre.
Az engedély érvényessége függ a vízkészlet hosszú távú rendelkezésre állásától, illetve a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság állásfoglalásban tett előírásaitól – hívja fel a figyelmet a NAK arra, hogy a hosszabb érvényességi idejű engedély kiadása több feltételtől is függ.