A rendszerváltás óta a legnagyobb ütemben nőtt a magyar GDP

A felmérések még mindig rendre a legkockázatosabb iparágnak tartják az építőipart

2018 harmadik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 4,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,2 százalékkal nőtt, több mint fél százalékponttal meghaladva az elemzői várakozásokat. A kiigazított adatok alapján a gazdaság a rendszerváltás óta mért leggyorsabb ütemben bővült. A harmadik negyedéves növekedés az Európai Unióban a legnagyobbak között volt – olvasható a Századvég Gazdaságkutató prognózisában.

A gazdaságkutató intézet szeptemberi becsléséhez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első két negyedév adatát 0,1– 0,1 százalékponttal felfelé korrigálta. E tényezőket figyelembe véve a gazdaságkutató intézet 4,6 százalékra felfelé módosította a 2018-as növekedésre vonatkozó prognózisát.
A növekedés motorját idén a fogyasztás és a beruházás bővülése jelenti.

A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 5,4 százalékkal nőhet 2018-ban, ehhez elsősorban a nettó bérek átlagosan 11,3 százalékosra becsült emelkedése járul hozzá, amit a munkaerőhiány mellett a szociális hozzájárulási adó összességében 2,5 százalékpontos csökkentése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelkedése, illetve az állami szféra bérrendezései segítenek elő.

Felfelé módosult a növekedési várakozás

A beruházások a korábban vártnál nagyobb mértékben, 16,7 százalékkal bővülhetnek idén. Ehhez az állami és a magánszféra uniós és saját forrásból végrehajtott beruházásai járulnak hozzá, amelyeket az alacsony kamatkörnyezet is segített. A beruházásokhoz kapcsolódóan érdemes kiemelni, hogy az építőipar hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest 27,5 százalékkal nőtt, tehát az ágazat a munkaerőhiány mellett is növekedni tudott.

A külkereskedelmi mérleg alakulása ezzel szemben nem tud hozzájárulni a növekedéshez 2018-ban.

Forrás: AFP/Patrick Kovarik

A gazdaságkutató becslése szerint az export 5,4, míg az import 7,1 százalékkal bővül éves összehasonlításban. Az export növekedését lassítja a külső kereslet alacsony emelkedése, miközben a fogyasztás és a beruházások bővülése az import emelkedéséhez vezet.

Szintén felfelé, 3,9 százalékra módosult a 2019-re vonatkozó növekedési várakozás. A növekedést nagyban elősegítheti a fogyasztás volumenének 4,4 százalékosra, illetve a beruházások 9,0 százalékosra prognosztizált emelkedése.

Az előbbit elsősorban az átlagbér 10 százalékra becsült, vagyis a várható inflációt jelentősen meghaladó növekedése eredményezi.

Tovább csökkenhet jövőre az infláció

A beruházások kapcsán az uniós források felhasználása mellett fontos kiemelni az elmúlt időszakban bejelentett nagyvállalati beruházásokat, illetve a kormányzati fejlesztéseket. Az október végéig építési engedéllyel rendelkező lakások az Országgyűlés döntése értelmében a kedvezményes 5 százalékos áfakulccsal épülhetnek meg, így ez több tízezer új lakás megépítését segítheti elő a családi otthonteremtési kedvezménnyel együtt 2019 után is.

Az export bővülése jövőre 5,5, míg az importé 5,4 százalékos lehet, így a Századvég Gazdaságkutató várakozásai szerint jövőre a külkereskedelmi egyenleg növekedésének hatása semleges, esetleg kismértékben pozitív lehet.

Az olajár növekedésének, illetve a forint gyengülésének hatására az infláció októberre 3,8 százalékra emelkedett, így megközelítette a jegybanki inflációs célsáv felső határát. Novemberre azonban az olajárak csökkenése miatt a pénzromlás mértéke drasztikusan, 3,1 százalékra mérséklődött.

Figyelembe véve, hogy az olaj világpiaci jegyzési ára az elmúlt időszakban csökkent, a jövő évre várt infláció a korábban vártnál alacsonyabb lehet.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Így a 2018-ra vonatkozó inflációs prognózisát a gazdaságkutató 0,1 százalékponttal, 2,9 százalékra emelte, míg a 2019-es előrejelzést 0,2 százalékponttal, 3,0 százalékra mérsékelte.

A pénzromlás üteme tehát éves átlagban várhatóan megfelel a jegybanki célnak. A novemberi inflációs adat eredményeként a Magyar Nemzeti Bank várhatóan nagyon rövid távon nem kényszerül a monetáris kondíciók érdemi szigorítására, erre várhatóan csak az Európai Központi Bank 2019 nyarán történő kamatemelését követően kerülhet sor.

Az előrejelzés kapcsán a következő legfontosabb kockázati tényezőket érdemes kiemelni:

• Külső kereslet alakulása: a külső kereslet kapcsán elsősorban a brexit alakulása, a kereskedelmi háború, a német gazdasági teljesítmény esetleges visszaesése, illetve az olasz és a török gazdaság problémái.
• A mezőgazdaság teljesítményét jelentősen befolyásolja az időjárás alakulása.
• Versenyképesség és hozzáadott érték: a versenyképesség javítása elengedhetetlen a hosszú távú gazdasági növekedéshez és a hozzáadott érték emelkedéséhez, így a gazdaság teljesítményét befolyásolja, hogy mennyire sikerül a versenyképességet növelni.
• Az olajár változása.
• A forint árfolyamának alakulása.

Táblázat: A főbb makrogazdasági változók várható alakulása

	2017	2018	2019
Bruttó hazai termék (volumenindex)	4,1	4,6	3,9
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)	4,7	5,4	4,4
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)	18,2	16,7	9,0
Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)	4,7	5,4	5,5
Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)	7,7	7,1	5,4
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)	8,1	5,8	4,9
Fogyasztói árindex (%)	2,4	2,9	3,0
A jegybanki alapkamat az időszak végén (%)	0,9	0,9	1,2
Munkanélküliségi ráta (%)	4,2	3,7	3,4
A nominális bruttó átlagkereset alakulása (%)	12,9	11,3	10,0
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában	3,3	2,1	1,9
Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában	4,3	4,8	4,6
Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában	-2,2	-1,7	-1,6
GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)	2,4	2,2	1,9

Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás