Miért zuhantak a tőzsdék?

Budapesti Értéktőzsde 2016 április 5-én

A múlt hét elején világszerte szárnyaltak a részvénypiacok, miután Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő megállapodtak, hogy az USA 90 napig elhalasztja a 200 milliárd dollárnyi kínai termék 10 százalékos vámjának 25 százalékra emelését. Cserébe Kína több amerikai élelmiszert, energetikai és ipari terméket vásárol, valamint csökkenti az Egyesült Államokban készült autók 40 százalékos vámját.

Az európai tőzsdék emelkedését az USA és Kína közötti megegyezés hatására az autógyártók vezették, mivel az amerikai üzemekben készített autók is nyertesei lehetnek a megállapodásnak, de nagyot emelkedtek a jelentős kínai kitettséggel rendelkező luxusipari részvények is.

Gyorsan elillant a kereskedelmi tűzszünet hatása

A tengerentúlon az ipari és technológiai cégek álltak az emelkedés élén. Szárnyaltak az olajipari részvények az olajárak megugrása miatt, amit a kereskedelmi tűzszünet mellett az okozott, hogy a kanadai Alberta állam korlátozta az olajtermelést a szállítói kapacitások szűkössége miatt.

Egy nappal az amerikai-kínai kereskedelmi tűzszünet által okozott szárnyalás után azonban szkeptikusabbá váltak a befektetők, mivel a konkrétumok hiányoztak a megállapodás kapcsán, még a kezdő időpont is kérdéses.

A befektetőket a mind inkább inverzzé váló amerikai hozamgörbe is aggasztja, mivel recessziót jelezhet előre – noha erre egyelőre nem sok makroadat utal. Ennek következtében az európai és az amerikai tőzsdék egyaránt esésnek indultak, az utóbbiak esetében valóságos pánik alakult ki, ami 3,1-3,8 százalékos szakadáshoz vezetett.

Forrás: Getty Images/2004 Getty Images/Chris Hondros

A zuhanó hozamok miatt esett a bankszektor, az amerikai-kínai megállapodással kapcsolatos aggodalmak miatt a kereskedelmi kitettséggel rendelkező ipari vállalatok, továbbá egy beszállító figyelmeztetése miatt az Apple. De gyakorlatilag mindent adtak a befektetők.

A hét közepén az amerikai börzéknél kisebb mértékben, többnyire 1 százalék feletti veszteséggel zártak az európai tőzsdék, miután a kínai vezetés megnyugtatta a befektetőket, hogy valóban törekszenek a kereskedelmi megállapodásra.

A zuhanásban Európában a gazdasági ciklusoknak leginkább kitett építőipari és bányászati cégek álltak az élen.

Az esést csillapították az átlagosnál kisebb veszteséget elszenvedő autóipari részvények, miután a BMW, a Daimler és a Volkswagen vezetői találkoztak Donald Trumppal, akinek további amerikai beruházásokat ígértek. Enyhítette a veszteségeket az olasz bankszektor jobb teljesítménye is, mivel az olasz kormány csökkentheti a jövő évi deficitcélt, aminek hatására jelentősen estek az olasz hozamok.

Pénteken folytatódott a zuhanás

Pénteken azután ismét nagyot estek az amerikai indexek, mivel a piacok továbbra is hiányolják a konkrétumokat az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus kapcsán és iránymutatás hiányában elpárolog a kockázatvállalási kedv.

Emellett a vártnál gyengébb amerikai munkahely-teremtési adatok is negatívan hatottak. Ugyanakkor ezek nem voltak olyan gyengék, hogy esetlegesen eltántorítsák az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet a további kamatemelésektől - ez tovább fokozta a negatív hatást.

Európában a csütörtöki jelentős szakadás után péntek délutánra visszapattantak az indexek, mivel még élt a remény egy enyhébb Fed kamatpálya iránt.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az amerikai indexek végül összességében 4,5-4,9 százalék közötti jelentős értékvesztéssel zárták a hetet. Európában 2,3-4,2 százalék közötti volt a leértékelődés mértéke heti szinten. A budapesti BUX pedig 1,8 százalékos heti veszteséget hozott össze, ezen belül a legtöbbet a Mol esett, 2,5 százalékkal, míg a Richter megúszta 0,7 százalékos mínusszal.

Oldalazásba váltott a forint

A hét elején az amerikai-kínai kereskedelmi tűzszünet hatására gyengült a dollár, míg jelentősen erősödtek a kereskedelmi kitettségű devizák, köztük az ausztrál, a kanadai, az új-zélandi dollár, valamint a kockázatosabb, feltörekvő piaci fizetőeszközök.

Péntek délután nem mozgott érdemben a dollár az előző éjszakai jelentős esés után, mivel a piac egyelőre keresi az irányt azon spekulációk hatására, amelyek szerint az amerikai központi bank esetleg leállíthatja a decemberi soron következő 25 bázispontos emelés után a három éve tartó kamatemelési ciklust a globális növekedési aggodalmak miatt.

A forward kamatok alapján a jelenlegi árazás már csak kevesebb, mint egy emelést jelez előre 2019-re a korábbi kettő helyett.

Az ismét csökkenő pályára állt amerikai hozamok is ezt erősítik, ezzel egyidejűleg a dollár veszít vonzerejéből.

A globális növekedési félelmeket és a Fed kamatemelési ciklusának átmeneti leállítását erősítheti a pénteki amerikai NFP munkahely-teremtési adat is, ami csupán 155 ezer főt mutatott novemberre a várt 198 ezer helyett.

A forint teljes mértékben oldalazásba váltott a hét utolsó napján mindkét vezető devizával - a dollárral és az euróval - szemben, a feltörekvő piaci fizetőeszközök között érdemi erősödést a török líra és a rubel tudott felmutatni.

A dollár heti teljesítménye +0,6 százalék volt az euróval szemben, míg a forint heti 0,2 százalékos erősödést volt képes elérni az euró ellenében, illetve 0,6 százalékos pluszt a dollár esetében.