Eláruljuk az összefüggést a rúzsok és a gazdaság állapota között

Tempting young woman with lipstick Beautiful Foundation Brazilian Photography Themes Healthy Eating Teenage Girls Glowing Sex Symbol Fine Art Portrait Condensation Moisturizer Beige Make-Up Brush Grooming Looking Making Cleaning Removing Getting Dressed A
Tempting young woman with lipstick / photography of mixed race Latina Brazilian brunette smiling girl on beige background
Vágólapra másolva!
A rúzspiac az egyik legdinamikusabban növekvő kereskedelmi szektor a világon. Az emberek – elsősorban a nők – évente egyre többet és többet költenek ezekre a termékekre. Nemcsak azt mutatjuk meg, mennyit, hanem leleplezzük a kapcsolatot a rúzs és az általános gazdasági bizalom között!
Vágólapra másolva!

Az ajakrúzsnak évezredekre visszanyúló kultúrtörténete van, emlékeztet összeállításában a Quartz. Például – a források szerint – Puabi királynő, az egykori Ur városának uralkodója (ma Irak területe) vörös sziklák porából és ólompasztából készült keverékből festette ajkait, mintegy 3500 évvel ezelőtt. A királynő annyira ragaszkodott rúzsához, hogy szolgáival együtt azt is mellétemették.

Kínában 1000 környékén méhviaszból állítottak elő hasonló célú készítményt.

Párzisban 1870-ben mutatták be az első viaszalapú rúzst. A termék néhány évtized múlva a női egyenjogúsági mozgalmak szimbóluma lett, az 1910-es években New Yorkban a szüfrazsettek piros ajkakkal való felvonulása lényegében demonstrációs értékkel bírt.

A rúzs kulturális és történeti vonatkozása számos érdekességet rejt magában. Ám bárhogy is, az bizonyos,

napjainkra óriási gazdasági jelentőségre tett szert.

Ezt igazolják az alábbi számok.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/RomarioIen/Romarioien

Egy ajakír elkészítésnek átlagos költsége 2,5 dollár (kb. 675 forint) körül mozog. Ehhez képest – mutatja be ez az összeállítás – az ára a terméknek ennek többszöröse is lehet. Sőt, a gyártási és az értékesítési ár között akár tízszeres vagy ennél is magasabb lehet a szorzó.

A jelenlegi legdrágább, kereskedelmi forgalomba került ajakrúzs egyébként a La Bouche Rouge nevű, meglehetősen fiatal cégé. A vállalkozás mögött több nagyvállalatnál tapasztalatot szerző szakemberek állnak, akik – elmondásuk szerint – megcsömörlöttek attól, hogy a termékek jelentős része ugyanazon a gyártósoron készül, csak épp több márka logójával is forgalomba kerülhet. Állításuk szerint termékük a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve készül.

Ezzel is magyarázható, hogy egyetlen kis tubus ára 160 dollár, azaz több mint 40 ezer forint is lehet.

Való igaz, a rúzsgyártás nem feltétlenül a környezetbarát tevékenységek tankönyvi példája. Például ahhoz, hogy 1 kilogramm, a vörös színt biztosító kárminmassza elkészüljön, 90 ezer bíbortetűre van szükség. A kármin- vagy bíborvörös festék a kokcsinella nevű színezékanyagból nyerhető, ehhez pedig a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányát használják.

A rúzspiac globális nagyságrendje 2017-ben elérte a 11,2 milliárd dollárt, azaz a több mint 3000 milliárd forintot az Euromonitor International szerint.

Ezt pedig óriási növekedés előzte meg: 2012 és 2017 között a piac elképesztő, 82 százalékos mértékű erősödést produkált.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/©2016fstop123/Fstop123

S még egy adat: a Heathrow repülőtéren (talán meglepő, de európai viszonylatban is itt a legnagyobb a kozmetikai termékek választéka) 1400-nál is több különböző rúzsfajtából lehet válogatni.

A rúzsok elkenődése egyébként, szinte azok modern történetének elejétől, nagy kihívást okozott a gyártóknak. Mígnem 1939-ben egy bizonyos Max Factor jr. bemutatott egy speciális tesztgépet, amelynek segítségével ellenőrizhetővé vált, hogy az adott készítmény milyen mértékben kenődik el – mégpedig a csók erejétől függően (a gép a nyomáskülönbséget érzékelte). Factor nagy bánatára azonban 10 évvel később egy kémikus előrukkolt az elkenődésmentes rúzzsal.

A megfizethető luxust jelenti a nehéz időkben

S hogy mi köze a rúzshasználatnak és a gazdaságnak egymáshoz?

Az összefüggés fordított előjelű. Azaz minél gyengébben teljesít a gazdaság, minél vészterhesebb idők közelegnek, a nők annál inkább vásárolják a rúzsokat.

Ezt a jelenséget „rúzs-effektusnak” hívják.

Nevét Leonard Laudertől, az Estée Lauder akkori elnökétől kapta 2001-ben. Lauder szerint megfigyelhető, hogy az eladások és a gazdaság állapota között fordított előjelű összefüggés van.

Arról nincs információ, hogy igazolták-e tudományos módszerekkel is a rúzs-effektust, annyi azonban bizonyos, a 2008-as válság utáni adatok alátámasztják ezt a teóriát. Azok szerint, akik elfogadják ennek létét, mögöttes magyarázata pszichológiai jellegű, és a „megfizethető luxus” kategóriájával írható le. Vagyis a rúzs még azon „luxustermékek” közé tartozik, amiket a vásárlók nehéz időben is megengednek maguknak, sokkal inkább, mint mást „luxustermékeket”, amelyekről ilyenkor lemondanak.