Mutatjuk, hogy mire figyeljen, ha fúrt kútját akarja engedélyeztetni

Óriási figyelem kíséri azt a bejelentést, ami szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte az illegális kutak moratóriumának 2020-ig szóló meghosszabbítását. Az Origo ebben a cikkében írt a kormány elé kerülő javaslatról. Egyébként a hazai kúttulajdonosok körében nagy a bizonytalanság abban a tekintetben, számíthatnak-e az esetlegesen kitolt határidejű bírságolásra, az egyes vízgazdálkodási előírások közül melyek vonatkoznak rájuk, vagy vannak-e kivételek, amire figyelniük kell. Az Origo utánajárt a leggyakoribb kérdésekre adható válaszoknak.

A hazai fúrt kutak helyzetére idén nyáron terelődött újra figyelem, amikor júliusban a parlament megszavazta a vízgazdálkodási törvény módosítását az engedélyeztetési eljárásokról. Ezt a módosítást azonban a köztársasági elnök nem írta alá. Indoklásában közölte, az visszalépést jelentene a vízbázis védelmében, és így az alaptörvényben garantált, az egészséges környezethez való jogot is sértené.

Mik az előzmények?

A fenti módosító javaslatot még 2017 áprilisában nyújtotta be a Háznak a belügyminiszter. Legfontosabb eleme az volt, hogy megkönnyítse az illegálisan fúrt kutak helyzetének rendezését, mégpedig oly módon, hogy a létesítmények megkapják utólagosan a fennmaradási engedélyt, bírság kiszabása nélkül.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az érintett tulajdonosok 10 évet kaptak volna a helyzet rendezésére, törvényessé tételére.

A javaslat tartalmazta a rendelkezést, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható házi igényeket kielégítő vízi létesítmény.

Fennmaradt volna ugyanakkor az engedélyezési kötelezettség a hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint a gazdasági célú vízkivétel esetében. Ennek részletes szabályairól kormányfeladat lett volna a rendelet alkotása.

A javaslatot az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta.

Áder János azonban nem írta alá a változtatást, a jogszabályt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz továbbította. A köztársasági elnök indoklásában aggályát fejezte ki amiatt, hogy a jogszabályalkotó nem tartotta be a hatásvizsgálatra és a jogszabálytervezetek véleményeztetési kötelezettségére vonatkozó előírásokat. Jelezte azt is, mivel az ivóvíz véges mennyiségben áll rendelkezésre, az alaptörvényben védett természeti kincsnek számít, és így elengedhetetlen feltétele az egészséges környezethez való jog érvényre jutásának, az azt megítélése szerint sértő törvényt nem tartja elfogadhatónak.

Ahogy az Origo augusztus végén arról beszámolt, az Alkotmánybíróság határozatában alkotmányellenesnek találta a törvényt.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az Ab alkotmányellenességet megállapító határozatának indoklásában rámutatott többek között arra, hogy az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása. Az Ab döntése miatt a törvénymódosítás nem lép életbe.

Mit tartalmaz a NAK indítványa?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kút fennmaradását 2018. december 31-ig bírságmentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál.

A NAK kezdeményezése és a korábbi belügyminisztériumi törvénymódosítási javaslat tehát az illegálisan fúrt kutak helyzetének rendezésében találkozik.

Most - összhangban több vízgazdálkodási törekvéssel - az illegális kutakat érintő moratórium 2020 végéig történő meghosszabbítását kezdeményezte a NAK.

Azaz, ha a javaslatot elfogadják, akkor az idei év végi határidő helyett, 2020-ig kapnának a tulajdonosok lehetőséget - és egyben új határidőt - arra, hogy az illegális kutak helyzetét bírság nélkül rendezzék.

A 2016-ban életbe lépett moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki engedély nélkül hozott létre kutat, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Kötelezhette továbbá magának a kútnak az átalakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére.

Ezen kívül akár 1 millió forintig terjedő bírságot is kaphatott a vétkes.

Akkor most milyen kutakat kell engedélyeztetni?

Mivel az Ab határozata nyomán a vízgazdálkodási törvény módosítása nem lépett hatályba, ezért

jelenleg Magyarországon továbbra is az alapjogszabályt és annak kapcsolódó rendelkezéseit kell szem előtt tartani és végrehajtani.

Ez tehát azt is jelenti, hogy anyagunk összeállításakor,

mind az új kutak létesítésekor, mind a korábban illegálisan fúrt kutak engedélyeztetésekor ezek alapján kell eljárni.

Ez alól pedig nincs

semmilyen kivétel, és nincs kivétel az alól sem, hogy mely illegális kutak tulajdonosai kaphatnak bírságot a határidő után.

A NAK javaslatáról még tart az egyeztetés, tehát a kúttulajdonosok – saját érdekükben – akkor járnak el a leghelyesebben, ha a jelenleg érvényes jogszabályok szerint végzik el az engedélyeztetési eljárást.

Ezek pedig az alábbiak:

• "A vízgazdálkodásról" szóló 1995. évi LVII. törvény;
• "A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról" szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet;
• "A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról" szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet.

A fúrt kutak kérdései kapcsán több ellentmondás van.

Például több kúttulajdonos úgy tudja (vagy azzal érvel), hogy a saját telkén a házi felhasználású víz vételezésére szolgáló kutat nem kell bejelentenie. Bizonytalanság van a téren is, mi a helyzet, ha egy korábbi tulajdonos évtizedekkel korábban fúratta a kutat, és, mondjuk, még a most hatályos 1995-ös törvény elfogadása előtt jutott hozzá az ingatlanhoz a kúttal együtt az ingatlan jelenlegi gazdája. Egyes jelzések szerint ugyanakkor a helyi önkormányzatok szabályértelmezései között is eltérések mutatkoznak.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az Origo megkereste a Magyar Vízkútfúrok Egyesületét (MVE) a kúttulajdonosok kérdéseivel.

Rózsa Attila, az MVE elnöke azt mondta, a fúrt kutakkal kapcsolatos engedélyezési eljárások a megszokott rendben folynak. Nevezetesen:

1. minden kút vízjogi létesítési engedélyköteles;
2. a házi vízellátást, háztartási vízigények kielégítését szolgáló, csekély
(500 m3/év alatti) vízkivételű, talaj- vagy parti szűrésű vizet csapoló kutak engedélyezése ügyében a helyi jegyzőhöz kell fordulni;
3. az előző pontba nem tartozó kutak engedélyezését a területileg illetékes katasztrófavédelmi hatóság végzi.

Ez tehát azt jelenti, hogy valamennyi kút engedélyeztetését el kell végezni, és azok kapcsán két eljáró léphet fel hatóságként: a helyi jegyző vagy a területileg illetékes katasztrófavédelem.

Az MVE elnöke megjegyezte:

nincs mélységi kivétel a fúrt kutak engedélyeztetésénél.

Pusztán az illetékesség változik: talajvízre fúrt kutaknál a jegyző, annál mélyebb rétegre telepített kutak esetében a katasztrófavédelem az eljáró illetékes hatóság.

A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt).

Amíg a vízi létesítmény létezik (nem temetik be szakszerűen), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.

Fontos megemlíteni, bár a jogszabály nem így fogalmaz, de a gyakorlatban a jegyzők a magánhasználatú kutak ügyében, a katasztrófavédelem pedig jellemzően a gazdasági célú vízkutaknál jár el. Ki kell ugyanakkor emelni, hogy mivel a jogszabály nem ezeket a kategóriákat használja, ezért az ügyfélnek az engedélyeztetései eljárás során a jogszabályban megfogalmazottak szerint kell a jegyzői vagy katasztrófavédelmi illetékesség szerint azt kezdeményezni. A hatósági feladatkörök egymásba kapcsolódásának tisztázása miatt, meg kell jegyezni, hogy a jegyző a Vízgazdálkodási törvény alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása körében helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el és a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok értelmezése alapján, a 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 1. § (1) bekezdése a „vízügyi hatóság" kifejezést a területi vízügyi hatóságokra alkalmazza, melyek szervezetileg jelenleg a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok alá tartoznak.

Az új kutakó engedélyeztetéshez a jegyzői eljárásról szóló útmutató, az illegálisak engedélyezéséhez a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárási tájékoztatót érdemes tanulmányozni.

Számít, hogy mikor épült a kút?

Összességében, a jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható, hogy
a) 1992. február 15. napja után létesült minden kútra (ásott és fúrt kútra egyaránt)
vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most
fennmaradási engedély adható ki.
b) 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében
 arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és
elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül,
üzemeltetési engedélyt kell adni,
 arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és
elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni,
fennmaradási engedélyt kell adni,
 minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.

A 2018. január 1. előtt engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek - jelzi a katasztrófavédelem.

Mire kell figyelni és mennyibe kerül az engedélyeztetése a meglévő, nem engedélyezett kútnak?

A vízgazdálkodási bírság megfizetése alól - a törvény vonatkozó pontja alapján - mentesül az, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha

a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és
b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Fontos tehát, hogy abban az esetben, ha a kutat engedély nélkül fúrták, építették, akkor,

fennmaradási engedélyt kell kérni.

Ez azt jelenti, hogy

minden olyan kút fennmaradását engedélyeztetni kell, amelyet illegálisan vagy a korábban engedélyezettektől eltérően építettek meg.

A vízjogi fennmaradási engedélyt 2018. január 1-től kizárólag írásban lehet beterjeszteni.

Részletes rendelet szól arról, milyen dokumentumok kellenek az engedélyeztetéshez: a fennmaradáshoz lényegében hasonló tartalmú anyagot kell összeállítani (illusztráció) Forrás: 123rf

A hatóság emailben megküldött beadványt nem fogad el.

Mit tartalmazzon a kérelem?

A hatóság azt írja, hogy a hatósághoz benyújtott, fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálásakor a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó
rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A kérelemhez a tényleges
megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.

Rózsa Attila arra hívja fel a figyelmet, hogy az illegális kutaknál lényegében

utólagosan kell dokumentálni azt, hogyan, milyen kiépítéssel, milyen műszaki megoldásokkal épült meg a kút.

Ez a szabályosan létesített és üzemeltetett kutaknál már az engedélyezés során rendelkezésre áll.

A szakember szerint mindössze ez jelenti a lényeges különbséget a legális és az illegális kutak engedélyeztetése között.

Ez tehát azt jelenti, hogy a kérelmezőnek egyrészt a létesítési, másrészt az üzemeltetési engedélyeztetési eljárási szabályok mentén kell összeállítani a dokumentumokat kérelméhez.

Ezekről részletesen a vonatkozó kormányrendelet ad útmutatást. A gyakorlatban ez tervdokumentációt, méréseket, és egyéb, előírt dokumentumok összeállítását jelenti.

Az MVE elnöke szerint

érthető és jogos elvárás az állam részéről, ha rendezetten, adatbázisszerűen akarja látni, kik hol, milyen építményekkel nyúlnak bele a vízkincsbe.

A dokumentációhoz szükséges méréseket, kiértékeléseket erre jogosított vállalkozásoknak kell elvégezni.

Az engedélyeztetési kérelem biztosan kell hogy tartalmazza az állapotfelmérést a dokumentációhoz kapcsolódóan.

Milyen költsége van az illegális kutak fennmaradási engedélyeztetésének?

Az eljárási illeték 3000 és 5000 forintos összeget jelöl, ám természetesen

a kérelmező költsége a műszaki állapotot leíró, lényegében utólagosan elkészített "tervdokumentáció" elkészíttetése.

A fennmaradási engedélyt kapó kutaknál - egyelőre - továbbra is érvényes az, hogy ha 500 m3-nél kevesebbet használ, akkor azért nem kell fizetni.

Fontos azt is kiemelni, hogy a műszaki dokumentációknak nem pusztán a hivatali eljárásban van szerepe. Annak segítségével ugyanis következtetni lehet arra, a tulajdonos milyen minőségű vízet használ és van-e annak esetleg valamilyen egészségügyi kockázata.

Az engedélyeztetési procedúráknak nincs egészen pontosan meghatározható költsége, mivel a kötelező illetékeken túl, nagyban függ attól, milyen kúthoz kell utólagosan fennmaradási engedélyt szerezni.

Új kutak engedélyezetésénél a teljes procedúra néhány százezer forintos költséget is jelenthet.

A meglévő kutak engedélyezésénél - a hasonlóságok miatt - a kérelmezőknek ezt szem előtt tartva érdemes a felmérést végző cégekkel egyeztetnie.

Az engedélyeztetési eljárásoknál gondot jelenthet, hogy a műszaki dokumentáció elkészítését végző cégek elektronikus ügyintézést csak azoknál az önkormányzatoknál végezhetnek, amelyeknél erre van lehetőség. Így könnyen előfordulhat, hogy még a gazdálkodó szervezetek is - a magánszemélyekhez hasonlóan - papír alapon kell hogy benyújtsák kérelmüket.